Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 16/1995 (Győr, 1995)

ÉLETUTAK, ÉLETMŰVEK - Nagy Péter: Őrizzük meg hagyományainkat! Interjú a Interjú a 75 éves Barsi Ernővel

előadásokat ott is, Győr körül is, közben három helyen tanítottam: a konzer­vatóriumban, a zeneiskolában, s a munkaközösségben, melyet még vezettem is. Csak Mosonmagyaróváron 16 esztendőn át tartottam a feleségem és a kollégák közreműködésével zenetörténeti előadássorozatot, élő zenei bemutatókkal. S folytak előadásaim pedagógus továbbképzéseken, falvakban, üzemekben, egyre szélesedő körben. - A konzervatóriumból mikor, s főként miért ment át a tanítóképzőbe? - Amikor a tanítóképzőt felsőfokúvá szervezték át, meghívtak oda tanítani. Nagyon sajnáltam 12 esztendő után otthagyni jól beindult munkámat, tanítvá­nyaimat. Aztán arra gondoltam, hogy akiket tanítok, azok jó hegedűsök lesznek, de falura sohasem kerülnek. Eszembe jutott a kis Szabó Kati. S úgy döntöttem, hogy átjövök a képzőbe. Itt ugyan nem lesznek olyan jó hegedűseim, de többségükben falura fognak kerülni. S az ott lévő tehetségek mégis kaphatnak zenei képzést is. Lesz kitől tanulniuk, még ha nem is olyan szinten, mintha a zeneművészeti szakiskolát végzettektől tanulhatnának. Hiszen egy balesetnél sem azon múlik valakinek az élete, hogy mindjárt legyen egy híres orvospro­fesszor mellette, hanem akadjon valaki, aki elsősegélyben részesítse. Aztán majd elkerül komoly kezekbe, s ott rendbe teszik, amit az elsősegélyt nyújtók nem tudtak megtenni. így jöttem át a tanítóképzőbe. A vártnál is jobban indult itt a munkám. A köztudatban úgy szerepelt ez a felsőfokú tanítóképző, hogy ott komoly zenei képzés fog folyni, ezért minél magasabb fokú zenei, sőt hangszeres előképzettség kell a felvételhez. Az első hatvan hallgatóból komplett vonósze­nekart tudtam szervezni. Még vonósnégyesünk is volt. Hangversenyeket adtunk. Vivaldi hegedűversenyt játszhattam zenekarom kíséretével. Zenei estjeinkre bejött a városi közönség, mi pedig vittük az értékes muzsikát üzemekbe, falvakba. - Hol tanulta azt, hogy mindent olyan szemléletesen tud előadni? Hogy mindig ott van a hegedű, s ha kell egymaga is énekel, közben diavetítőt, lemezjátszót, magnót használ, megtanulta a fényképezést. Talán mindezt Sárospatakról, a kollégiumból hozta magával? - Onnan, bizony. Sárospatakon már 1708-ban kísérleti fizikát tanítottak, diavetítőt használt Simándy professzor. Ma is megvan a vetítőgépe, meg az üvegre festett színes diaképekből néhány tucat. Nem kisebb ember, mint II. Rákóczi Ferenc is gyönyörködött bennük, nemcsak a főiskola aratási examenén, hanem utána bent a várban, ahol a professzor három napon át mutatta neki vetített képeit, s fizikai eszközeit. Az én tanáraim Patakon kitűnő előadók is voltak. Nemcsak szárazon tanították a tananyagot, hanem előadásuk nyomán szinte megelevenedett előttünk, amiről beszéltek. Az akkor legújabb technikai eszközöket is felhasználták tanítás közben. Mi már a harmincas években úgy tanultunk zenetörténetet a gimnáziumi énekórákon, hogy hanglemezzel illuszt­ráltan, s ami még annál is több, élő zenei bemutatókon át ismerkedtünk meg a zeneirodalom nagy alkotásaival, a magyar zene gyöngyszemeivel. Zenetaná­runk, Dr. Szabó Ernő nemcsak kiváló hegedűművész, ha kellett zongorista, 140 lllllllllil

Next

/
Thumbnails
Contents