Emlékkötet Győr szabad királyi városi jogállásának 250 éves jubileumára - Győri Tanulmányok 13/1993 (Győr, 1995)
Tanulmányok - Csizmadia Andor: Győr küzdelme a szabad királyi városi rangért
a jövőben is a káptalan szíveügyévé teszi. „Ha a jó szóra a győrvárosiak mégsem hallgatnak" a káptalan kéri a vármegyéi, intézkedjék s járjon el e jogsértések megszüntetésében. 79 ' A felszabadulásnak azonban most már semmi sem állott útjában. A városnak sikerül a királynő kegyét megnyerni s ő is segít a felszabadulásban, melynek említett első előfeltétele a földesúrral való megegyezés. A tárgyalások annyira előrehaladtak, hogy a következő év január elejére az egyességi pontok elkészültek °' s Mária Terézia január 13-án utasítja a káptalant, hogy a várossal kötött végleges egyesség aláírásához meghatalmazottjait küldje Bécsbe. A káptalan január 15-én megszövegezi a végleges egyességtervezetet, kiküldi Károlyi Lőrinc nagyprépostot és Milkovics János pápóci prépostot, akik 1743. január 30-án Bécsben Karncr József győri bíró, Babatits József és Vissy József tanácsosok, Barálhy János hites jegyző, Attin György, Richler Ádám János, Miskolczi Ferenc és Totth István polgárok előtt alá is írják az egyességet: 1. A káptalan átengedi a belső és külső városban lévő összes földesúri jogait a városnak. Az újvárosban levő korcsma-házat a tárházzal, a belső piacon levő házat, kemencéket és 3 mészárszéket. Ezenkívül elengedi az eddigi összes kötelezettségeket (abdai vámfizetést, hordók szállítását, őzek szolgáltatását stb.). 2. A város kötelezi magát, hogy a következő Szent György napon a földesúri jogokért és a kötelezettségek megváltásáért 17.000 forintot fizet. Ezenkívül az eddig elmaradt adók és más jövedelmek, valamint a káptalannak okozott kiadások megváltása fejében a szerződés aláírásakor a város még 5.000 forintot fizet. 3. A káptalan a városban minden jogáról lemond, fenntartja azonban földesúri jogait a dombon (Monticula), ahol a kanonoki házak vannak. 4. Viszálykodások elkerülése végett meg is határozzák a Káptalandomb határait. 5. A káptalan fenntart magának a dombon egy korcsmaházat és egy mészárszéket, de a mészáros a győri mészáros-céhbe lesz bekebelezve s egyáltalán agyőri céhek rovására a dombon céhek nem keletkezhetnek. A város azt is kiköti, hogy az ő joghatósága alá tartozókat eltilthassa a káptalani korcsmaház látogatásáról. 6. A káptalan földbirtokaiból tart fenn magának is. 7. A káptalan a városban sem vámot, sem útvámol nem fizet. 8. Két házat, a Esztergomi-és Ambrózi-féle házakat a káptalan a városnak átenged, de a város azokért illő árat fizet. 9. A domb falához, támaszkodó házak Győr városhoz, tartoznak. 10. Az abdai határban újabb határjárást tartanak és a határjeleket megújítják. 11 .Ha Győr elnyeri aszab. kir. városi rangot, a plébániai egyház kegyúri joga reá száll, ez. esetben a város a kanonokok közül fog egyet a plébánosi állásra a püspökhöz prezentálni, de a plébános illő eltartásáról gondoskodni tartozik. 12. A káptalan megtart ja iskolaházát, ahol a zenészek is laknak; fizeti a zenészeket és az iskolamestert s eltartásukhoz a városnak nem kell hozzájárulni. 13. Saját szükségletére a káptalan abdai téglavetőjéből téglát szabadon szállít saját kocsiján vámmentesen, más kocsi ján ellenben fizetnie kell.
