Emlékkötet Győr szabad királyi városi jogállásának 250 éves jubileumára - Győri Tanulmányok 13/1993 (Győr, 1995)

Tanulmányok - Csizmadia Andor: Győr küzdelme a szabad királyi városi rangért

14. A vásárvámok a várost illetik. 15. A Malchai ház mellett fekvő szegletházért a város bért fizet ugyan, de a ház lakói a polgári joghatóság alá tartoznak. 16. A dombon levő összes polgári házak adóját a káptalan kapja, amíg csak káptalani házakká nem lesznek. 17. Hogy e szerződés és az arra következő szentesítés az ország törvényei közé kerülhessen, a legközelebbi országgyűlésen azt mind a két fél kérni fogja. 18. A káptalani házak körül nem szabad polgári házakat úgy építeni, hogy a kilátást elfogják. 19. A Széchenyi György által alapított magyar ispotály a káptalan igazgatása alatt marad s ezután is mentes lesz minden teher és katonai beszállásolás alól, de a polgári hatóság ajánlatára a káptalan polgári nyomorultakat is felvesz és az alapítványból eltart. 20. A káptalandombra esetleg menekülő, de különben a világi joghatóság alá tartozó személyeket a tanács onnan erőszakkal, vagy a káptalan megkeresése nélkül nem hurcolja el. 82 E pontok megtartására mindkét fél magát és utódait kötelezi. ) A szerződés megkötése után most már mi sem állott útjában, hogy a szab. kir. városi ranghoz szükséges második kellék, a király felszabadító levele is kibocsátást nyerjen. Csupán le kellett fizetni az akkori hadi költségekre a kor szokása szerint 100 pénznyi összeget (centum pecuniarum summám), s a királynő március 6-án kibocsátotta kiváltságlevelét. " A kiváltságlevél szerint a város elnyeri a szabad királyi városi rangot s így üléssel és szavazattal rendelkezik követei útján az országgyűlésen az ország negyedik rendjében. A szent korona tulajdona lesz, melytől semmiképen el nem tulajdonítható. A város polgárságát az ország nemesének kell tekinteni s közadót csak az országnak tartoznak fizetni. Mint ilyen, saját területén földesúr, a földesuraság minden jogával. Szent Györgykor bírót és 12 szenátort választ, s e tanács mond ítéletet a szabad királyi városok törvényszéke elé tartozó ügyekben, fellebbezés tekintetében pedig másodfokon a tárnok-mester ítél. A város törvényszékének pallosjoga is van. A királynő megszorítja a várparancsnokok jogát katonai ügyekre, a céheket is ezentúl mind a városnak veti alá. Élvezheti a vásárok jövedelmeit, a kir. kisebb haszonvéti jogokat és vámokat, gyakorolhatja a kegyúri jogot. A polgárok felett csak saját bíróságuk ítél, őket adósság miatt másutt zaklatni, elfogni nem lehet, mentesek az ország határán belül minden adótól, vámtól és harmincadtól. 84) A város címert kap s elnyeri a vörös pecsét használatának jogát. (Jus cerarc rubrae.) ; A szabad királyi városi rang teljességéhez csak a harmadik feltétel volt hátra: a kiváltságoknak az ország törvényei közé való becikkelyezése. A következő országgyűlésen hosz szú és nehéz harcok után Győr, Komárom, Újvidék és Zombor városokkal együtt elnyeri saz 1751: XXVII. t.-c.-kcl az ország törvényei szerint is teljes jogú szabad királyi város