Emlékkötet Győr szabad királyi városi jogállásának 250 éves jubileumára - Győri Tanulmányok 13/1993 (Győr, 1995)

Tanulmányok - Csizmadia Andor: Győr küzdelme a szabad királyi városi rangért

más ügyben l-l fuvart féláron, a bíró-választást a káptalan erősíti meg, a bevallásokat a káptalan előtt kell megtenni, a végrendeleteket is a káptalannak kell megerősíteni. A városi tanács bíróságától az ügyeket a káptalan úriszékéhez lehet fellebbezni, ha pedig a vélemények nem egyeznek meg, a város és a káptalan kiküldöttjeinek jelenlétében történik a döntés. Az urahagyott hagyaték (caducitas) kérdésében az 1715: LXII. t.-c. döntött. Csupán a bírságokat hagyja az. ítélet a városnál és a pallosjog gyakorlását az. 1638. évi XX. t.-c. értelmében. A kir. tábla ítélete a hétszemélyes tábla elé került, amely 1727-ben helybenhagyja a tábla ítéletét, sőt még azt is kiköti, hogy új lakók befogadását, vagy be nem fogadását is a káptalanhoz kell benyújtani. Az. ítélet végrehajtására a hétszemélyes tábla egyik ítélőmesterét kiküldötte s az ítéletet két éven át a város be is tartotta. ' Az ítéletei követő évben a város szerződést is köt a káptalannal, s a terhes és megalázó szolgáltatások (fuvarok, jégszállítás) megváltása fejében évenkint 150 Rforintot ajánl fel, amit a káptalan elfogad.

1 Az ítéletek és a szerződések sem gátolták a várost most már abban, hogy ne vigye következetesen keresztül felszabadulási törekvését. Már 1730-ban kénytelen ismét a káptalan a haditanácshoz, fordulni a kötelezettségeiket makacsul elmulasztó győri polgárok ellen. A káptalan folyamodásában hivatkozik a kir. és hétszemélyes tábla ítéletére s a földesúri kötelezettségeknek Győr város által az. említett szerződésben történi elismerésére. A káptalan szerette volna elérni, hogy a város adjon neki számot közterheiről, bevételeiről és kiadásairól. A káptalan állítja, hogy ezzel az adófizető szegény népet védte és segítette, a közjót előmozdította, a királyi kincstár érdekét is szolgálta. A város nem volt hajlandó, hiába intették atyai szóval. Sőt — a káptalan szerint — alapot keresett, hogy polgárait mindenféle kieszelt módon és eszközökkel terhelhesse és gyengíthesse és az adóból beszedett pénzzel szabadon és tetszése szerint rendelkezhessék és költekezhessek. Ilyen költekezés volt „a nagyon drága és teljesen felesleges küldöttségküldés több alkalommal". A káptalan ebben az. ügyben már panasszal élt a királynál s a király a kancellária útján értesítette is a káptalant arról, hogy éljen az őt megillető földesúri jogával és idézze a város vezetőségét úriszéke elé. Az. idézés a törvényes rendelkezéseknek megfelelően, de baráti jóakarattal is megtörtént, a város hatósága mégsem jelent meg. Mikor pedig a makacs elöljárósággal szemben a földesúri szék végrehajtói a városházára mentek, a földesúr jogainak megvetésével az ajtókat bezárták előttük. A káptalan erre a kancelláriánál újabb folyamodást adott be és ebben kérte alapításakor kapót jogainak biztosítását a város polgárságával szemben. A kancellária megszívlelte a kérést és a haditanácshoz fordult a káptalantól kért katonai segítség kiküldése ügyében. A város sem volt rest s a haditanácsnál bepanaszolta a káptalant, hogy az. megtiltotta, hogy Győr polgárai közé németet felvegyenek. A káptalan tiltakozik az. ilyen „csalárd" állítás ellen s kéri a haditanácsot, adja meg a katonai támogatást a makacs győriek ellen. ' Kérése mégsem talált eredményes meghallgatásra. A városnak most már a kamara is segítségére siet és szeretné elérni, hogy az megegyezhessen az. eliberátió tárgyában a földesúrral. Mat>a elé idézi Milkovics János kanonok, 71) ' ' 72) vicarius generálist, nemkülönben baro Pilati Lipót szentadalberli prépostot. Ugyanakkor megjelenik a város részéről Eitclhubcr József ügyész, Lósy György esküdt