Emlékkötet Győr szabad királyi városi jogállásának 250 éves jubileumára - Győri Tanulmányok 13/1993 (Győr, 1995)
Tanulmányok - Csizmadia Andor: Győr küzdelme a szabad királyi városi rangért
A káptalan viszont kijelenti, hogy sem III. Ferdinánd privilégiuma, sem Pálffy Pál nádor tcstilise nem szereztek jogot a városnak, mert hiányzott hozzájuk a földesúr beleegyezése. Az abdai vámot sem engedi el, mert a győriek azt régen is megadták s a káptalannak érvényben van a vámszedési joga. A káptalan a Locus depositionis bevételcinek jogosságát is kétségbe vonja s állítja, hogy emberemlékezet óta a káptalan szedte annak is a hasznát. 4 A viták a XVII. század második felében már napirenden vannak. 1657-ben hosszú pereskedés után a város elismerte jobbágyi tartozásait. De a huzavonák ezzel sem szűnnek meg, A káptalan a királyhoz, országgyűléshez fordul védelemért. Wesselényi nádor 1658ban az 1641. évi országgyűlés 95. cikkelye alapján kötelezi is a várost a jobbágyi tartozások teljesítésére. Az ellentéteket még sem sikerült kiegyenlíteni. ' A város a bíróválasztás gyakorlata ellen is ismételten tiltakozott s magának követelte a választás szabad jogát. A megválasztott és megerősített bíró többször saját hivatalos hatalmát használta fel a káptalan ellen. 1678-ban az elégedetlen polgárok forrongást szítottak a bíraválasztás alkalmával a káptalan ellen. A polgárok kisebbsége ugyanis Szőnyi Mártont szabálytalanul választotta bíróvá, különben is több rendbeli kifogás merült fel ellene korábbi bírósága idejéből, azért a káptalan nem erősítette meg. Szőnyi azonban sem a hivatali pecsétet, sem a bírói pálcát nem adta ki a kezéből. A káptalan a törvénytelen bíró ellen kénytelen volt királyi parancsot kérni. Az új választásnál Nemes György protestáns polgár nyert többséget, akit a káptalan meg is erősített azzal, ha Őfelsége nem emel kifogást ellene. Ez volt az. első eset, hogy protestáns polgár került Győr bírói székébe. A vitákban a korona részéről a város kap igazat s a káptalan minden tiltakozása ellenére I. Lipót 1679. augusztus 21 -én Bécsben parancslevelet intéz Montecuccoli főkapitányhoz és a dunántúli megyék alispánjaihoz. A parancslcvélben a király — Győr város bírája és közönsége panaszára — elrendeli, hogy a győri polgárok II. Mátyás, II. és III. Ferdinánd kiváltságlevelei értelmében sehol sem tartoznak révdíjat, vámot, vagy adót fizetni. Ennek ellenére többen, köztük Széchenyi György kalocsai és bácsi érsek, a győri püspökség kormányzója Győr városban és várban évenkint tartani szokott vásárokon, a Rába és Rábca hídon és más községekben (Ottevényben és Nezsiderben), a győri káptalan pedig a Pálffy-féle szerződés ellenére az abdai hídon vámot szednek. Ettől, valamint a győriek más kiváltságainak háborílásától eltiltja őket a király. 1 ' A katonai parancsnokság is csorbítja ismét a káptalan jogait. 1687-ben pl. betiltja az örök-bevallásoknak a káptalan előtt kötését s minden adás-vevési szerződést a katonai 52) parancsnokság ele utal." A XVII. szazad vegi főkapitányok sem tisztelik az egyház jogait. Montecuccoli Rajmond gróf (1660-1680.) a céhek ősi kiváltságait sérti meg s nincs ezek iránt megértéssel utóda, Hermann bádeni őrgróf sem (1682-1692). Ő viszi még tovább a bevallások rendezését annyira, hogy 1688-ban azokat a katonai soltészra ruházta. 53 ' A törvényhozás ismét rendelkezéseket hoz e hatalmaskodások ellen (1659 : XX111., XXIV. és LX. t.-e.), de eredmény nélkül. Sok nehézség van a török elől biztonságot kereső s a városban letelepedő nemességgel is. A XVII. században — mint már említettük — Győrött gyakran nemes ember a bíró. A nemesség ez eseteket szokásjoggá akarta emelni s magának követelte a bírói tisztet a polgárok szabad választási és a földesúr megerősítési jogának mellőzésével. 4 ' Hosszú
