Emlékkötet Győr szabad királyi városi jogállásának 250 éves jubileumára - Győri Tanulmányok 13/1993 (Győr, 1995)
Tanulmányok - Csizmadia Andor: Győr küzdelme a szabad királyi városi rangért
király nevezi ki s a kapitány arra kap parancsot, hogy a várat a püspöknek át ne adja. A püspököknek másfél évszázadon keresztül székhelyüktől legtöbbnyire távol is kell tartózkodniuk s ez odavezet, hogy földesúri jogaikat a várkapitányok túlkapásai miatt igen ritkán tudják érvényesíteni. Az idegenek túlkapása ellen végre 1546-ban a karok és rendek is felszólalnak s törvény mondta ki, hogy a magyarokat Győrött is meg kell szabadságukban tartani. 19 ^ Sok a panasz a várparancsnokságot 1551. és 1554. évek között ellátó Ebersdorfi Reinprecht főkapitány és katonái ellen is. A káptalan mint földesúr 16 pontban terjeszti ekkor a király elé sérelmeit: 1 . a Szentmárton felé vivő városi hídon, melyet a győriek építettek és tartanak fenn, a profosz, vagyis a német katonai bíró vámot szed a győriektől; 2. a város által kimért bor után — a város kiváltsága ellenére — a profosz adót szed; 3. a városi réteket katonák kaszálják le, pedig ezek jövedelméből szokták a királyi adót és a földesúri cenzust megfizetni; 4. a városi fuvarozóktól a katonaság a zabot elveszi; 5. a polgárokat kiűzik házaikból; 6. az abdai malmot lefoglalták, a polgárok gabonáit kiszórták belőle, a magukéi vámfizetés nélkül őrlik meg; 7. a közelfckvő falukban a német katonák lopnak, rabolnak; 8. a várárkot győriekkel tisztogattatja a főkapitány, holott Nádasdy 5 vármegye kötelességévé tette; 9. a káptalannak sem adja vissza a katonaság lefoglalt házait; 10. ingyenes fuvarozásra kényszerítik a polgárokat; 11. a prof osz ítélkezik a földesúri bíróság mellőzésével a polgárok felett is; 12. a katonák vadászattal nagy károkat okoznak a polgárok szöllőjében; 13. a város környékén rablók garázdálkodnak, a katonaság nem tesz ellenük semmit; 14. a várost majd a török pusztítja, majd a pápai kapitány perzseli, tartassa meg 0 felsége az urakkal is a törvényt, hogy a város szabadságát figyelembe vegyek; 15. ne szedjenek idegen kereskedőktől törvénytelenül vámot; 16. a főkapitány szolgáltasson igazságot a polgároknak. A következő, ekkor már többnyire idegen várkapitányok igen sok erőszakoskodást követnek el. Teuffel András gróf várkapitány a püspök szigeti birtokát, pinnyédi malmát foglalja le katonái számára, a káptalan prépostját pedig a földesúri jogok erélyes védése miatt 3 hónapra Győrből kitiltotta. Utóda, Zclting Károly sem volt különb, mert a visszatérni akaró prépostot a három hónap el teltével sem engedte vissza, hanem bezáratta előtte a kapukat. A városbírói megverette, az óvást emelő kanonokokat kitaszigálta lakásából. Zeiting 1577 augusztusában néhány hónapi várparancsnokság után hirtelen meghalt s utódává ismét Teuffel András grófot szemelték ki. Mikor a káptalan erről értesült, kérte a királvt, hogy figyelmeztesse őt a földesúri jogok megtartására és a polgárság kímélésére. A király meg is hagyja neki, hogy ne sértse meg a földesúri jogokat, a kanonokok lakóházait ne foglal ja el, a polgárokat ne kényszerítse ingyenes munkára és ne vonja el őket a földesúri joghatóság alól. A városbíró jogkörét se sértse. Minden királyi figyelmeztetés hiába volt. A kanonokok fiatalabbjait ezután sem engedte be házaikba, a külföldi kereskedőkel felmentette a földesúrnak tartozó adók alól, megsértette a halászati jogot, a várőrség a kanonokokra rálőtt, sőt keltőt meg is sebesített, a főkapitány ezt sem torolta meg, a polgárokat és nemesekel pedig kihallgatás nélkül bebörtönözte. Túlkapásait a karok és rendek is megsokalják s az 1588. évi országgyűlés megtiltja, hogy ezentúl a bűnösöktől lefoglalt pénzből és tárgyakból kilencedet, illetve tizedet szedjen.^ 1 ' Ebben az évben Nogarola Nándor báró lesz a győri főkapitány, de reá is sok a panasz. A győriek különösen azért nehezteltek rá, mert 1590-ben Szűcs György városbíró és egy német katona peres ügyében azt követelte, hogy a magyar peres eljárási jog ellenére
