Emlékkötet Győr szabad királyi városi jogállásának 250 éves jubileumára - Győri Tanulmányok 13/1993 (Győr, 1995)
Tanulmányok - Csizmadia Andor: Győr küzdelme a szabad királyi városi rangért
német tisztet is vegyenek be a bíróság tagjai közé. Utódai közül a Győrt feladó Hardegg Ferdinánd gróf sem tisztelte a földesúr és a város jogait, s az 1599. évi országgyűlés is felpanaszolja, „hogy az idegenek ellen és a mostani győri várparancsnok gróf Hardegg Ferdinánd ellen is különböző éktelen panaszok vannak". Kéri az országgyűlés a királyt, hogy ezeket hallgassa meg és orvosolja. A XVI. században a földesúri joghatóság a várossal szemben nem volt vitás, hiszen a városi polgári tudatban elenyészett a királyi városi jogállás emléke, a káptalani földesúr a maga igényeinek elismertetése mellett mindig igyekezett a polgárok jogait és gazdasági érdekeit védeni s ha tekintetben vesszük, hogy — mint a káptalani tagok és a győri polgárok neveiből is kitűnik — a XVI. századbeli Győr és egyházának káptalanja túlnyomórészt magyarokból állott, — kik az idegen várparancsnokok és katonák jogsértései ellen egyetértően tiltakoztak, — megtaláljuk az egyetértés kulcsát. A káptalani számadáskönyvek jegyzik fel azokat a földesúri jogokat, amelyeket a XVI. századbeli Káptalan-Győr a földesurával szemben teljesít, s amelyeket a káptalan akkor csorbítás nélkül meg is kap. E szolgáltatások legjelentősebbjei adótermészetűek voltak s állottak 1. a telkek, házak után fizetett földesúri adóból (census, vagy terragium), 23 ' 2. a város minden terménye után járó tizedből, őszi tavaszi vetések, bor és bárány után, 24 ' vagy akinek vetése nem volt, a tizedváltság helyett fizetett kereszténypénzből, amit házankint 5 krajcárban állapított meg a káptalan. 3. Nagyobb terhet jelentett a hadipénz (pecunia exercitualis) vagy fegyveresek díja (taxa pro armigeris), melyekkel a földesúr katonai kötelezettségének költségeit népeire hárította. Ez adó összegét és kivetését a szükség szabta meg s porták után szedték. 4. Időnkint ugyancsak porták szerint rendkívüli adókat is kellelt fizetni. Egyéb szolgáltatások voltak, hogy a város 5. Szent György napkor ebédpénz fejében 100 forintot adott. ' 6. Újévi ajándék lejében egy szarvasi, vagy vaddisznót, vagy 2 dámvadat adott a város, 7. szüretkor a káptalan üres hordóit a mosonmegyei Védenybe szállította, 8. tél idején a káptalan jégvermébe jeget hordatott, 9. végül a káptalan részére hivatalos ügyekben évenkint 10 ingyenes fuvart, a kanonokoknak pedig ezenkívül évenkint l-l félfizetéses fuvart szolgáltatott. E gazdasági szolgáltatásokon kivül a földesúrnak való alávetettséget az alábbi közjogi és magánjogi kötelezettségek jelezték: 1. a Szent György napján történő bíróválasztások alkalmával a város négy személyt jelölt, akiket a káptalannak prezentált s a földesúr ezek közül, rendesen a legtöbb szavazatot nyertei választotta ki bírónak, ' 2. minden bírság 1/3 része a prépostté volt, 3. a végrendeleteket megerősítés végeit a káptalannál be kellett mutatni, 4. a házak körül történő magánjogi ügyletek felvallását a káptalan előtt kellett foganatosítani, 5. a bíró csak négy forintra büntethetett, annak is két része a préposté, egy része lett csak a bíróé. Ezen kívül a káptalan, mint földesúr különféle hasznos jogokat, köztük főleg a királyi kisebb haszonvételi jogokai is gyakorolta Győrött. Ezek voltak 1. a vásár jog a Szent Péler székének ünnepén (január 18-án), Szent György napján (április 24-én), nagyhét szerdáján, Űrnapján, Kisasszony napján (szeptember 8) és Szent Erzsébet napján (november 19) régi királyi kiváltságlevelek alapján tartani szokott országos sokadalmakon. A hetivásárok szombaton és vasárnapon voltak, melyeknek nyoma a vár előtt fekvő Szombatpiae
