Emlékkötet Győr szabad királyi városi jogállásának 250 éves jubileumára - Győri Tanulmányok 13/1993 (Győr, 1995)

Rechnitzer János: Győr a harmadik évezred előtt, egy új innováeiós pálya elemei

szerkezeti váltás lapasztalhaló, hiszen a város napjainkra már az egész Felső-Dunántúl pénzügyi (bank, biztosítás) központja lett. Emellett itt nyitnak regionális, térségi szervező irodákat az országban megtelepedő, tőkeerős üzleti és gazdasági szolgáltató . vállalkozások is. Az új vállalkozások telepítésének legfontosabb tényezője a városban rendelkezésre álló képzett munkaerő, a lokális —és csak még részben regionális— piac kereslete, az • adott gazdasági bázis agglomeratív és egyre jobban kibontakozó szinergetikai hatásai, valamint a város gazdaságának szellemi háttere, amely a vállalkozási ötletekben, kapcsolatokban, intenzív újdonság fogadásában mérhető le. A telephely kínálat ma még kedvezőnek mondható, de szerkezetében, jellegében és felszereltségében hiányosságok, strukturális ellentmondások mutathatók ki. A város regionális funkcióinak kiszélesedését nemcsak a gazdaságban regisztrálhatjuk, hanem intézményhálózatának átalakulásában, a városi szerepkörök bővülésében, sőt számos politikai-társadalmi-érdekképviseleti szervezet megtelepedésében is. A közösségi ellátást végző városi intézmények —pl. egészségügy, középfokú oktatás— viszonylag magas színvonalúak és sokoldalú szolgáltatásra képesek, így irántuk a térségi igények változatlanul fennállnak, sőt az egyre bővülő kínálatuk miatt a regionális kereslet növekedésével is számolnunk kell. A kedvező városi miliő iránt az érdeklődés növekszik, részben az egyes helyben lakó társadalmi rétegek igényének átalakulásával (városrészek lakossági szerkezetének megváltozása, egyes körzetek-negyedek rehabilitálása, újra felfedezése és mások, főleg a panel lakótelepek erodálódása), részben a betelepülés folytatásával. A városi új lakóterületek már elfogylak, az agglomerációs gyűrű települései tehát felértékelődtek, egyre intenzívebben követelik a városi ellátottság kiterjesztését, illetve az infrastrukturális rendszerekbe való bekapcsolódás lehetőségét. A köz- és államigazgatás új struktúrájának térségi (megyei)-regionális szervezetei Győrbe települnek. Több politikai párt, szervezet regionális szervezőközpontja a városban található, de az itt koncentrált szellemi és szakmai bázisokra épülnek az új érdekképviseleti szervek, kamarák is. Megfigyelhető emellett, hogy az újraszerveződő polgárság és annak egyes rétegei számos egyesületet, alapítványt hoznak létre, azonban ezek tevékenysége, aktivitása inkább lokális jellegű, mint regionális, vagy országos. A város látványosan közelít tehát egy új innovációs pályához, amelyet a városfejlesztésben és politikában nemcsak tudatosítani, hanem mindent áthatóan érvényesíteni is kell. Ennek a fejlesztési politikának, mint VÁROSI ÖNJÖVŐKÉPNEK alapelemei és kiinduló tételei a következők: - Győr regionális szervező központja a Felső-Dunántúlnak és egyben fordítókorongja a Bécs Pozsony-Budapest mega-agglomerációnak, azaz kommunikációs centrum, — a városban felhalmozódott belső erőforrások jelentős külső tényezőket vonzanak, melyeknek hatására megindultak mar az újdonságalakító folyamatok, vagyis innovációs centrum, — az urbánus és környezeti miliő, valamint a kulturális-művészeti értékek együttese egy új típusú élettér, életminőség hordozói, azaz értékalakító-közvetítő centrum.