Emlékkötet Győr szabad királyi városi jogállásának 250 éves jubileumára - Győri Tanulmányok 13/1993 (Győr, 1995)
Rechnitzer János: Győr a harmadik évezred előtt, egy új innováeiós pálya elemei
A város tehát ebben az új innovációs periódusban a kommunikáció színtere, de egyben az információk és az inspirációk központja egy közép-európai centrum, egy nemzetközi találkozási pont, egyben kultúrtörténeti csomópont, s így érintkezési-áthatolási helyszín a múlt és a jövő között. A jövőbeli arculatot testesítik meg a kvaterner, a „tudásgyártáshoz" kapcsolódó funkciók, azok megjelenése, otthonra találása. Ezek közölt meghatározó és a város gazdaságára is számottevő hatással lehet a felsőoktatás fejlesztése, annak bázisán egy szellemi értékformáló egyetem létrehozása. Az univerzitás a letéteményese mind a szellemi-anyagi kommunikációnak, mind a termék és tevékenység innovációnak, mind pedig az új életminőség közvetítésének. Az egyetem értékformálása csak a művészetek és kultúra térnyerésével együtt lehet meghatározó, így bármilyen tudományos-innovációs-szellemi központ létesítésének együtt kell járnia a széptudományok, a művészetek megjelenésével, sőt azok diadalával. A város, mint érintkezési pont már adottságaiban is az új dimenziókat kínálja. A barokk Belváros, a vízpartok eddig ki nem használt varázsa, ma még lerobbant, de felfedezésre váró történelmi városrészek (Újváros, Sziget), az egyes negyedek lokális pólusai, de a rekreációs gyűrűk és a városkörnyéki települések urbanizálódása mind- mind hordozza az új életminőség lehetőségét, akcióterét. Az új innovációs pályára történő átállásnak három meghatározó követelménye, pontosabban feltétele van: 1. Átfogó koncepció kidolgozása az új városi önjövőképre, az. ahhoz kapcsolódó városfejlesztésre, megújításra. Már folynak munkálatok a városrendezési terv elkészítésére, azonban a fejlesztési koncepció előzze meg a fizikai-építészeti terveket. Meg kell mondanunk, hogy mit akarunk a várossal, milyen jövőképet határozunk meg számára és egyben önmagunk számára is, s csak ennek figyelembevételével készülhetnek el a városrendezés alapelvei, irányai. 2. Az EXPO-hoz kapcsolódó rendezvények kiváló alkalmat kínálnak nagyvárosunk Ön jövőkép felvezetésére, bemutatására és megismertetésére. Hangsúlyozni kell viszont, hogy bármilyen rendezvény akár a megelőző szakaszban, akár az. EXPO alatt vagy után csak akkor lehel a város számára hasznos, ha az. az elfogadott jövőképet szolgálja, az abban megfogalmazott elképzeléseket sugall ja, azokhoz igazodik. Az EXPO-hoz kapcsolódó rendezvények fontos eszközei lehetnek az új innovációs szakasz megalapozásának, demonstrálásának, de csak eszközei, nem pótolhatják vagy helyettesíthetik a tudatos jövőalakítást. 3. Az új várospolitikát, annak céljait és intézményét társadalmasítani kell. Ennek egyik szintje a város még sokoldalúbb megismertetése, a városi imázs újraformálása, a városmarketing eszközeinek széles alkalmazása. Másrészt—ez az. elsőnél, sőt az összes többinél fontosabb— a városi polgárok minél szélesebb körének bevonása és megnyerése a közös jövőkép alakításába, megértésébe, elfogadtatásába. Csak a győri polgárok szívós akarata és városszerelele, de egyben kimagasló innovációs képessége lehet a hordozója és letéteményese a harmadik évezred Győrének. Álljon végül itt egy idézet Goethe-tői, amely egyben a Győri Expo Alapítványnak mottója is: „Ha egyvalaki álmodik, az. egy álom, ha sokan álmodnak az a Valóság kezdete" , nos együtt és közösen formáljuk Győr jövőjét, mindnyájunk örömére és boldogulására.
