Emlékkötet Győr szabad királyi városi jogállásának 250 éves jubileumára - Győri Tanulmányok 13/1993 (Győr, 1995)

Tanulmányok - Z. Szabó László: A győri irodalom kistükre (részlet)

Z. Szabó László Amadék és Győr A XVIII. század köszöntött a városra. A török évtizedekkel előbb továbbvonult még a környékéről is, de a gazdasági erősödés, a szellemi emelkedés lehetőségére kevés alkalom nyílott egyelőre. A török kiűzése után a déli végekre siető esapatok gyülekező helye volt, a Rákóczi-szabadságharc alatt a császári seregek kvártélya lett. Meg-megjelentek rövid időre a környéken a kurucok, száguldoztak az osztrák határ felé a lovasbrigadérosok, a város azonban csak szemlélője maradt ezeknek a csatározásoknak. Ha közben döröglek a Fegyverek, dúllak a veres csalák — mint a koroncói 1704-ben —, mire gondolhatott a város falai mögött lapuló polgár? A keserűség lejegyzésére ritkán adódolt idő. Annál több viszont az új telekkönyvi bejegyzésekre. Ha ezt lapozgatjuk, bukkanunk rá az alábbi adatra: 1703-ban Frischenhausen János lovag özvegyétől, akinek férje a hírhedt Caraffa tábornok gyorsan gazdagodó hadbiztosa volt, vásárolt házat Amadé Antal Győrött közvetlenül házassága után. A ház ma is áll. A XVIII. szazadban a város egyik legszebbépülete volt. Ott áll a Bécsi kapura néző utca sarkán, a Becs felé induló postakocsi állomásánál. A ritkán verselgető Amadé büszkén foglalta riginusokba a megszerzését: Terhes gondolatok voltak Actaeonnál, Hymen új nyoszolyát hogy vessen Flóránál, Kedvet keres ezen Galamb Galambjánál, Fészkek helyeztetik Nagy-Győr végváránál. A fiatal pár ideköltözött a esallókö/i Bős faluból, s a pompás lakószobák, a diófa bútorzat, a velencei tükör, perzsaszőnyegek és sok-sok kép közt teltek az első hónapok. Ám függetlenül a nagy pompától, Amadé Antal nem sokáig érezte itt jól magát. Őt a vidék, a falusi élet éltette — erről vallott egy később készített végrendelete is:,,.. .én soha semmi Tisztben nem voltam, nagy vágyódásom nem is volt reá; inkább a gazdaságot kedv ellettem...". Igva fiatalok közti békesség hamarosan megbomlott. Az élet Bős és Győr között zajlóit; a fényűzési és a pompát szerelő feleség a városba vágyódott, agazdaságért munkálkodó férj falura. Akkor enyhüli valamit a feszültség, amikor megszületett fiuk, László, de ez csak ideig óráig < xlázta el a szakítást. Később a magara maradt Amadé Antal hosszas versezetekben számolt be elhidegülésükről: Tizenkét esztendőt foglalnak rnagohan, Ilyen hosszú idők így folynak azonban. Kár füttözni néki s nékem - hómalornban, Gondoknak habjai haladnak hajómban.