Emlékkötet Győr szabad királyi városi jogállásának 250 éves jubileumára - Győri Tanulmányok 13/1993 (Győr, 1995)

Rechnitzer János: Győr a harmadik évezred előtt, egy új innováeiós pálya elemei

kenyscg és termelési ismeretek tekintetében is. Másrészt települési és termelési infrastrukturális adottságai és városi funkcióinak egyre szélesebb skálája is vonzó lehet a nagytérség központjaiban megtelepedni nem kivánó, de annak gazdasági, piaci hatásait élvezni szándékozó vállalkozásoknak, szervezeteknek, intézményeknek. Győr a hazai nagyvárosi hálózatban meghatározó helyet foglal el. Az elmúlt évtizedekben leküzdölte a többi nagyvárossal szemben jelentkező hátrányait, sőt az utóbbi két-három évben —főleg a gazdasági modernizációt mcgteslesítő tényezők fogadásában— kimagasló tel jcsítményeket mutatott. A Felső-Dunántúl városhálózata alapvetően különbözik az ország többi térségétől. Itt funkcióiban, megújítási képességekben, térségszervező adottságokban közel azonos nagy- és középvárosok találhatók, amelyek napjainkra már tudatosan alakítják ki szerepüket és arculatukat. Győr egy aktív versenytérben formálhatja regionális funkcióit, amelyben a partnerek között kemény küzdelem indul meg a szerepkörök alakítására, fogadására. A város gazdasági szerkezelében fokozatosan megindulta korábbi, főleg ipari termelő bázisok szervezeti, gazdálkodási, tulajdonosi és tevékenységi átalakulása. Azonban ezen termelő egységek a jövőben ugyan mérsékeltebb — szervezetileg szétaprózott, lebontott — formában is fennmaradnak, tovább működnek. Nem lehet egységes képet felvázolni az ipar átalakulásáról, hiszen már eddig is voltak kedvező, előremutató megoldások, de sikertelen próbálkozások is, sőt több szervezet éppen napjainkban került válságba. Megállapítható viszont, hogy a város ipara az elmúlt egy-két esztendőben fokozatosan kivonta vagy éppen megszüntette termelőbázisait a Felső-Dunántúlon, de jelentősen csökkent a város korábbi regionális iparirányító szerepe Győr-Moson-Sopron és Vas megyében. Az ipar rendkívül magas szervezeti és tevékenységi koncentráció ja viszont éppen az átalakulás kényszere miatt igen gyorsan megszűnt. Részben a meglévő termelőbázisokon, részben pedig újabbak telepítésével kis- és középvállalkozások épülnek ki, átvéve a korábban szervezetileg is összevont, koncentrált ipari félkész- és résztermékgyártást, valamint szolgáltatásokat. A szervezeti átalakulások egyben tulajdonosváltást is eredményeznek, amiben a korábban kialakított üzleti kapcsolatoknak meghatározó szerepe van. így számos külföldi érdekeltségű kis és középvállalkozás jött létre éppen az ipari bázis egyes, főleg piaeképes elemein. A város kedvező földrajzi fekvése, megfelelő infrastrukturális ellátottsága, az egyre nagyobb számban rendelkezésre álló, magasan kvalifikált munkaerő, valamint a lokális és (intcr)regionális felvevő piaca következtében megindulnak az új, eddig ismeretlen (dinamikus) ágazatok telepítése, főleg a külföldi tőke részvételével. A külföldi tőke jelentős koncentrációja mellett kimagasló aktivitást mutat a kibontakozó hazai-lokális tőke is. A városban dinamikusan növekszik az egyéni és társasvállalkozások száma, azok egyre szélesebb ágazati profilban tevékenykednek, azonban többségében még a kereskedelemben és iparban koncentrálódik a piaci aktivitásuk, de az. új vállalkozások látványosan terjednek a szolgáltatásokban is. A város klasszikus kereskedelmi és áruközvetítő szerepkörei újraszerveződnek, sőt dinamikusan települnek meg az. új nagykereskedelmi egységek, egyre szélesebb profillal. Emellett több nagymúltú, kimondottan regionális funkciókat ellátó kereskedelmi szervezet dinamikus megú jítását regisztrálhatjuk. A szolgáltató szektorban is jelentős áttörés,