Emlékkötet Győr szabad királyi városi jogállásának 250 éves jubileumára - Győri Tanulmányok 13/1993 (Győr, 1995)
Rechnitzer János: Győr a harmadik évezred előtt, egy új innováeiós pálya elemei
Rechnitzer János Győr a harmadik évezred előtt: egy új innovációs pálya elemei 1 ^ Induljunk ki egy kérdésből: Átléphetünk-e egy másik társadalmi-, gazdasági-, ökológiai térbe és cselekvéseinket erre irányíthaljuk-e, avagy a gyötrő napi tetteinkre alapozzuk a következő évtizedeket? Győr város története az elmúlt egy, másfél évszázadban azt bizonyította számomra, hogy a város igenis képes volt a megújításra. A változó korok, változó elvárásaihoz gyorsan és győztesen alkalmazkodott, azaz át tudott lépni — modern, tudományos szakzsargonnal szólva — az új innovációs pályára. A nyolcvanas évek végén lezajlott, a világot átforgató politikai és gazdasági rendszerváltozás itt Közép-Európában pályamódosítások és értékváltások tömegét eredményezte, s eredményezi napjainkban is. De nemcsak a piacgazdaság körülményeit és következményeit, vagy a modern demokráciák normáit és intézményeit kell megismernünk, hanem szembe kell néznünk az ezredvég új kihívásaival is. Tanulnunk kell tehát a jelent, de egyben formálnunk azt a jövőt, ahol elmosódik a határ a munka, a szabadidő és a tanulás-képzés között, ahol a tudás válik a gazdaság egyedüli forrásává, ahol a kommunikáció és az információ eleddig nem látott dimenziókat nyit meg és ahol az emberi lét új minősége között a lokálitás is át-és újraértékelődik. A jövő alakításában és befogadásában a városnak kitüntetett szerepe van, hiszen minden elemével, alkotóival közvetíti, de egyben ki is kényszeríti a polgárok adaptációját és megú jítását. Az új innovációs pályát tehát formálja a világ megváltozott környezete, a város endogén forrásai és azok átalakulása, és polgárainak akarata, felhalmozott megújítási képessége. Tekintsük át azokat a tényezőket, amelyek az új innovációs pálya elemeit már hordozzák, megjelenítik. A kilencvenes évek hazai térgazdasági változásai a leglátványosabban az ország észak-dunántúli részét érintették, azon belül is az M l-es út zónájában az osztrákmagyar határtól Budapestig tartó térséget. Ebben a területi sávban Győrnek meghatározó szerepe van és volt. Hiszen a városban erőteljesen koncentrálódnak a hazai és külföldi érdekeltségű új vállalkozások, a tulajdon-és szerkezetváltás zavartalanabb, mint más nagyvárosokban, mérsékeltebben épülnek le, alakulnak át a tradicionális nagyvállalatok, robbanásszerű a szolgáltatások megjelenése és megtelepedése, valamint sokoldalú kapcsolatok alakulnak ki a szomszédos országokkal is. Az európai urbanizációs tengely a halárok megnyílásával már nemcsak elméleti megállapítás, hanem gyakoriali ténnyé is vált. A Bécs-Pozsony-Budapest mega-agglomeráeió tudatos fejlesztése, regionális terveinek kidolgozása nem várathat magára. Ebben az egyre sokoldalúbban összetartozó nagytérségben Győr lehet a fordítókorong az ország többi része felé, — így kimondottan a Felső-Dunántúl irányába, de vélhetően Csallóköz felé is — az. ú jdonságok, nemzetközi gazdasági szervezetek, de különféle tevé-
