Emlékkötet Győr szabad királyi városi jogállásának 250 éves jubileumára - Győri Tanulmányok 13/1993 (Győr, 1995)

Sáry István: Győr

Mária Terézia Győrt szabad királyi várossá nyilvánító privilégiumában arra hivatkozott, hogy a város a káptalantól megváltotta magát, s O a legmagasabb kiváltság birtokában kívánja juttatni figyelemmel arra, hogy „a város sokat szenvedett lakói tehetségükkel, erejükkel küzdöttek a török ellen, s magukat mindenkor a haza hasznos polgárainak és a közjó előmozdítóinak mutatták és bizonyították..." Most a haza szükségére pénzbeli támogatást ajánlottak fel, s ezzel a királyt is bőkezűségre indították. A kiváltságlevél felsorolta azokat a jogokat, melyek ezentúl Győr városát illetik meg. Ezek közé tartozik többek között: a városbíró és a 12 esküdt megválasztása, a céhek alakulásának engedélyezése, a serfőzés, vendégfogadó tartás, a patika állítás joga, a só árulás és a kövezetvám kivetése. Ide tartozik még a vásártartás, valamint a vám és révjog és az árszabás mcgejtése. A várost illeti meg a kanonok közül a városplébánosi tisztségre az ajánlás joga. A Mária Terézia féle privilégium Győr városának a régi címer elemeinek felhasználásával új címert is adományozott. A címer leírása a következő: csücsköstalpú hasított pajzs arany keretben. Jobb oldalt: kék mezőben vörös-arany-ezüst ruhában a város patrónusa Szent István vértanú látható, aki jobb kezében követ, bal kezében pálmaágai tart. Mögötte deréktájban arany pólya látszik, rajta arany színű latin kereszttel. Bal oldalt: a felső részben a címerfestő kék mezőben ezüst, kőből készült ormozott városkaput ábrázolt toronnyal két ablakkal s a kapunál félig leeresztett zuhanóráccsal. Az alsó részben vörös mezőben három párhuzamos ezüst pólya látható, mely a város három folyóját a Duna, Rábca és Rába folyót szimbolizálja. A címerpajzs tetején ötágú arany, vörös korona helyezkedik el. A pajzsot zöld-aranyindás díszítés fogja körül. A Bécsben kelt privilégiumot Mária Terézia titkos nagy pecsétjével erősítette meg. A tisztújításra, vagyis a szabad királyi város első tisztikarának megválasztására 1743. április 24-26-án került sor. A város főbírájának Karrier Józsefei, jegyzőjének Baráthy Jánost választották meg. Őket követte a 12 esküdt és az egyes tisztségviselők megválasztása. A kiváltságlevél törvénybe iktatására még várni kelleti. Az országgyűlés összehívására 1751 -ben került sor, serre kapta a város az első királyi meghívót, mely arról rendelkezett, hogy követekül két alkalmas a békét és közjót óhajtó férfit válasszanak, s őket megfelelő utasítással lássák el. A választás Karner József főbíróra és Babatics József esküdtre esett, akik gondosan előkészített megfelelő útravalót kaptak az eredményes tárgyalás érdekében. Az országgyűlés nem várt küzdelmet hozott. A győri káptalan követe és a nemesség egy része Győr szabad királyi várossá nyilvánításának törvénybe iktatása ellen tiltakozott. Csak a királynő erélyes fellépésével hátráltak meg, s 1751. augusztus 26-án Győr a szomszéd megye központja Komárommal együtt minden ellenvetés nélkül a szabad királyi városok sorába beiktatták, mellyel mindkét város életében minőségileg új fejezet kezdődött.