Emlékkötet Győr szabad királyi városi jogállásának 250 éves jubileumára - Győri Tanulmányok 13/1993 (Győr, 1995)
Tanulmányok - Grábics Frigyes: Művelődés Győrött a
nem hallgatólag megengedi. Erősítette a rácok pozícióját, hogy első csoportjaik már a 16. században katonáskodtak itt és így a főkapitány oltalmában is álltak, papjukat aló. század második felében a haditanács fizette. Jelenleg bezárt, felújításra nagyon érdemes templomukat 1727-ben szentelték fel. • Külsejében igénytelen, belseje viszont gazdag díszítésével, ikonosztázával értékes példánya a magyarországi rác emlékeknek. A Szent Ignác templom olaszos és a karmelita dunai barokk stílusa után harmadikul ez a bizánci szláv változatot képviseli a városban és a megelőző, inkább az itt katonáskodó rácok által építtetett templom után már egy jómódú, sikeresen kereskedő réteghez kapcsolható. Valószínű, hogy nem is teljes társadalom volt ez: a legsikeresebbek, az ambíciózusok hamarosan ki is szakadtak az etnikai közösségből. Értelmiségnek inkább csak az egyházi vezetőket tekinthetjük, például Dimitrievics Atanázt, aki győri állomáshelye után a bécsi szerb közösség papja lett és a császári illír nyomda könyvvizsgálója, egy háromnyelvű szótára pedig Moszkvában jelent meg. A városi társadalom sajátos képződményei a kórházak, ispotályok, betegházak. Családi közösségben élő nemes vagy polgár, falujában élő paraszt nem kényszerült ide. Menhelyek, szegényházak, elfekvők voltak ezek a peremre szorultak számára. Érdemelne tüzetesebb vizsgálatot, ahogy a városi társadalom nemcsak a problémát, de gazdag jótét lelkek révén a megoldást is kitermelte, külön a magyaroknak és a németeknek. A Magyar Ispita még az előző században létesült, aztán folyamatosan bővült tőkéje és földbirtoka: a 18. század közepére érte el ma ismert méreteit. Később, 1714-ben létesült hasonló intézmény a német rászorultaknak Haberlené Wagner Cecília jóvoltából: ez 1743-tól alapítványszerűen működött. 22 * Ugyanebbe a folyamatba illeszkedik a Mulartz Henrik katonaorvos alapítványából 1753-ban létesült intézmény, melynek működése már folyamatosan vezet a mai közkórházakhoz. * Itt kapott szállást és ideiglenesen feladatot 1761 -ben a két Kamillus-rendi szerzetes, aki egy meghiúsult váci küldetés után került Győrbe, majd véglegesen remélt megoldásként az éppen szerveződő majroki lelkészségbe. De itt is ragaszkodtak rendjük eredeti célkitűzéséhez: a hitoktatáshoz és a betegápoláshoz. A győri beteggondozásnak ezt a kezdeményét II. József szerzetesrendeket feloszlató rendelete szüntette meg. 24 * Az egészségügynek mai fogalmaink szerint szorosan kapcsolódó intézménye a gyógyszertár. Akkoriban a jezsuita rendi működés részeként tekintették. Győrött is mára rend, , , , 25) haz épülése folyamán, 1654-ben megkezdte működését. Mindezt a város öntevékeny szociálpolitikai tevékenysége kezdeteként is felfoghatjuk: a városban keletkező szociális és egészségi problémákat a városnak saját körében kell megoldania, a keresztény karitász szemléletével. Egy másik adatcsoport — talán nem csak a kis számok véletlene alapján — egy másik motivációra utal. Csúzi Cseh János, egy református papcsalád fia a franekeri egyetemen orvosi és teológiai tanulmányokat folytatott, 1723-tól 1732-ig győri lelkész volt. Egy korábbi állomáshelyén mint rektor nem tartott igényt fizetésre , mert „kiváló orvos hírében állt, különösen reumatikus betegségek gyógyításában tűnt ki. " Nyomtatásban megjelent művei is ezt a kettősséget mutat ják: az „Isten eleibe felvitetett lelki áldozat" 1736ban a Streibig-cég egyik korai győri kötete. Élete utolsó éveiben teljesen belemerült az alkémia kutatásába. E tekintetben eszmetársa volt a győri orvos Gömöry Dávid, aki a bécsi és a jénai egyetemen végezte tanulmányait. 1741 -ben nemességet kapott és élete „
