Emlékkötet Győr szabad királyi városi jogállásának 250 éves jubileumára - Győri Tanulmányok 13/1993 (Győr, 1995)

Tanulmányok - Grábics Frigyes: Művelődés Győrött a

Ebben a viszonylag biztos helyzetben az evangélikus egyház hagyományos gondossággal törődött iskolájával, mely az algimnáziumi fokozatnak felelt meg. Volt az iskolának alumneuma: a 16-20 alumnista a gyülekezet támogatásával tanult, ők alkották a kórust istentiszteleteken és temetéseken. A jobbmódúak gyermekei a coetusban kaptak helyet, számuk 1738-ban 43 volt. Az iskolában tananyag volt a filozófia és a teológia is, nyilvánvalóan a lelkészi szolgálatra felkészítésül és innen kerültek ki azok is, akik külföldön folytatták tanulmányaikat. Furcsa, bár érthető, hogy az iskola az. engedélyezettnél magasabb tananyaga miatt támadásoknak volt kitéve. Az egyetemi végzettségű győri lelkészek és tanítók jelentős teológiai, irodalmi működést fejtettek ki. Közvetítették a német nyelvterület modernebb irányzatait: így Győrött az ortodoxiával szemben a megújulás mozgalmának, a pietizmusnak magyar központja alakult ki. Alapvető célkitűzése szerint a világi hiúságok és ambíciók helyett az őszinte bensőséges erkölcsi életet és a képességek kibontakoztatását kívánta megvalósítani. így az evangélikus iskola célja nemcsak a lelkészutánpótlás biztosítása, hanem az is, hogy világiak oktatása révén istenfélő, erkölcsös világi embereket neveljen. Törekszik a polgárság igényeihez igazított vallásos műveltség terjesztésére, de a reális világ megismertetését is célul tűzi ki. A pietizmus győri honosítója Torkos András volt, aki a wittenbergi egyetemről hazatérve 1707-től negyedszázadon át volt lelkész szülővárosában. Első teológiai munkáit még latinul írta, de éppen a gyülekezet igényeire hivatkozva adta ki 1709-ben az Engesztelő áldozatot („buzgó imádságok") és ugyanabban az évben a „Katekizmus az az D. Luther Márton Kis katekizmusa Más szép kegyes kérdésekkel egyetemben " című műve is megjelent, melyet „a Győri Luther Oskolában tanuló ifjúság kedvéért'Tordított magyarra. Tomka Szászky János Jénából érkezett Győrbe lelkésznek és tanítónak: Progymnasma de Periodo c. műve a győri Streibig nyomda egyik első terméke volt. 1732-ben Fábri Gergely lett Tomka Szászky utóda a győri iskolában és itt majd Vadosfán működve is több imakönyvet adott ki.

1 * Halléban és Jénában tanult Bárány György, aki 1711 -tői működölt Győrött: pedagógiai tárgyú művek után 1750-ben újrafordította Luther katekizmusát, „Arndt Jánosnak az igaz kereszténységről írott négy könyvei" Vásonyi Mártonnal és Sartorius Jánossal közös fordítása. Torkos Andrással pedig közösen újrafordította, jegyzetekkel, magyarázatokkal adta ki az Újtestamentumot. Vásonyi Márton főként Francke munkásságát népszerűsítette fordításaival. Más irányú tevékenységekre még visszatérve megállapítható: eleven volt a szellemi élet a győri gyülekezetben, kapcsolataik sorsfordulókat is túléltek.

19

' Hasonló feltételek közölt működött a református egyház, is. Elvileg szabadon, a gyakorlatban kisebb-nagyobb akadályoztatások árán folyt a vallásgyakorlás és az oktatás (a mai Kossuth u. 13. alatti iskola helyén állt épületekben). Csúzi Cseh János ellen például az volt a kifogás, hogy lelkészi teendői mellett orvosi gyakorlatot is folytat. Ismét felbukkant, hogy az „artikuláris hely" Újváros, mit keres tehát a lelkész a (mai) Belvárosban. Egyházon belüli fontos fejlemény volt viszont, hogy az 1713. évi zsinat megszilárdította az egyházszervezetet és -igazgatást. Nevezetes papja volt 1732-től a gyászos 1749-ig a gyülekezetnek a gályarab apja révén már ismert Komáromi Pál. Erre az időszakra esik —