Emlékkötet Győr szabad királyi városi jogállásának 250 éves jubileumára - Győri Tanulmányok 13/1993 (Győr, 1995)
Tanulmányok - Grábics Frigyes: Művelődés Győrött a
Mint a papnevelés ügye jelzi, a jezsuiták a kezdeti nehézségek után megtalálták az együttműködést a helyi egyházkormányzattal. Épülettömbjük bővülése, ékesítése a 18. században is folytatódott, nem ritkán püspökök és kanonokok adományából, tükreként a rend megőrzött dinamizmusának. Tevékenységük részben hitbuzgalmi lelkipásztori, mely nem nélkülözi a térítő szándékot sem. Mindennek fő helyszíne a Szent Ignác templom, de gyakran tartanak másutt is népmissziót, segítenek és helyettesítenek plébániákon. Övék a stratégia kidolgozása némely protestáns közösség ellen, de programjukban van a klasszikus lelki vezetés is. Legbuzgóbb híveiket kongregációkba tömörítik —a győri Annuntiatio rendszeresen végzett szegénygondozást is. Emelte használhatóságukat a pasztorációban nyelvtudásuk, igen gyakran a horvát nyelv ismerete is. Szerveztek búcsújárást nemcsak a közeli Lebenybe, de távolabbra is, például Dömölkre (Celldömölkre). 6 * Templomukban az ünnepi misékhez, Utániakhoz ünnepi zene járult. Az általános ünnepek mellé járullak a sajátos rendiek (Szent Ignác, Xaveri Szent Ferenc); különleges pompa emelte ki a farsang végi háromnapos szentségimádást: nemcsak sokszoros gyertyafény, de a falak felszőnyegezése is. 1730-ban új jelenség, hogy a helyőrség zászlóval, saját zenekarral vett részi a misén. Különleges ünnepélyesség kísérte azúrnapi körmenetet: ez hitvitázó lehetőség is volt, hisz a céhtagságnak valláskülönbség nélkül jelen kellett lennie. A templomi, egyházi ünnepi alkalmak gyakran kapcsolódtak az iskola eseményeihez: például zenekíséret az iskolai színi előadásokhoz. Korszakunkban az iskolai színi előadások már jobbára magyar nyelvűek és nem egy közülük nyomtatásban is megjelenik. Csak egy részét ismerjük ezeknek az előadásoknak, de nyilvánvalóan tükrözték azokat az igényeket, amelyeket a rend az iskolai színjátékok iránt támasztott. Az előadás közönsége a szülők, valamint az iskolát támogató előkelők köre. Ilyen értelemben, de műsorával sem tekinthető a hivatásos színjátszás előzményének. Ugyancsak nem kapcsolhatók oda azok a szabadtéri, az. úrnapi körmenet részeként előadott jelenetek sem, amelyeknek drámai anyaga fellelhető az iskolai színjátékokban is. Viszont világosan a középkori liturgikus drámákból származnak azok a karácsonyi játékok, amelyek Herschmann István szövegkönyve alapján hangzottak el és a mostanában elhaló betlehemes játékok felé utalnak, Három szent királyok utazása címen. ' Elemi csapások sorozata sújtotta az 1614-ben hazatelepült ferences rendet, de itt is kibontakoztatták sajátos lelkiségüket. A koraközépkori, alapos újjáépítésre szoruló Szent István templomot kapták meg (mely később a „régi" megyeházába épült bele). Külön önálló plébániai területük nem volt, hanem a belvárosi, majd a további plébániákon segítettek. Pasztoráló buzgalmukat a hívek adományokkal honorálták: ebből Győrszigetben egy kisebb rendházat építettek, ami azonban végül is nem nyert felsőbb jóváhagyást. 1752-ben tűz, 1763-ban földrengés károsította a régi házat, 1787-ben II. József vetett véget győri működésüknek. Templomuk sajátja volt egy különleges gregorián megszólaltatása, Sostarics Jeremiás pedig horvát nyelvű imakönyvet adott ki 1746-ban Győrött. A jezsuiták és a ferencesek után új jelenség a karmeliták megjelenése. Püspökök támogatásával 1697-ben érkeztek. Több ideiglenes megoldás után 1732-reépült fel templomuk és rendházuk a mai formájában. A rend sajátos szemlélődő lelkisége, szigorú életvitele ha minta nem is, figyelmeztetés mindenképpen lehetett, és megtalálta az utat a hívek felé. Ugyanakkor főoltárképük jelzi, hogy a karmeliták is keresték a kapcsolatot a
