Emlékkötet Győr szabad királyi városi jogállásának 250 éves jubileumára - Győri Tanulmányok 13/1993 (Győr, 1995)
Tanulmányok - Grábics Frigyes: Művelődés Győrött a
magyar gondolkodás fele, kritikus helyzetekben —földrengés, árvíz, járvány idején— megtalálták teendőiket. 10 * A Győrbe települt szerzetek sorában említendő, de igazában a város iskolatörténetének fontos fejleménye az orsolyák rendjének megjelenése. Ekkor, a 18. század elején a fiúk iskoláztatásához képest megoldatlan volt a leányoké — és nemcsak Győrött. A hagyományos intézeti nevelés, a házitanítói rendszer csak a legtehetősebbek számára volt elérhető. A köznemesség és a városi polgárság számára nyújtott megoldást, hogy egy alapítvány jóvoltából négy nővér érkezett Bécsből Győrbe, hogy itt leánynevelést kezdjen. Letelepedésüket a káptalan egy feltételhez kötötte: a rendbe magyar leányok is vétessenek fel. 1726-tól 1729-ig felépült a zárdaiskola, melyet 1742-re már bővíteni kellett, 1772-től fogadta a híveket a miniatűr méreteivel hangulatos templomuk. Két tanfolyamot szerveztek: egyik a bentlakók és a városi jómódúak számára, a belső leánynevelő intézet; a másik az ingyenes, az un. externátus — az elemi iskola. Eleinte német nyelvű volt az intézet, aztán fokozatosan fejlődött kétnyelvűvé. A valódi igények bontakozásával folyamatosan bővült épületegyüttesük. * Mindez nemcsak az egyházi és az oktatási hálózat bővülése volt: építészeti következményeivel alakította a város arculatát. A karmelita templom építőjének, Wittwer Mártonnak a kálvária-templomoknál, a jezsuita új homlokzaton és a Magyar Ispitán is ott munkássága nyoma. Ugyanennek az évkörnek szobrai is vannak, a Frigyszekrény, a káptalandombi Szent Mihály és a Hab Mária. 12 * Alakítja az épített környezetet a polgári szándék is: a régi városháza, a Zichy-Meskó ház, az Apátúrház. Mindezek foglalataként szemlélhető a székesegyház, amely mai belsőjét lényegében a század harmad ik negyedében nyeri el, ott és másutt Maulbertsch, Hefele, Wittwer Tróger, Dorfmeister és a nagyokhoz nem méltatlan kismesterek munkássága révén. 1 A barokk ünnep-igényéhez és ennek keretében a liturgikus lehetőségekhez kapcsolható az orgona kultusza. A győrszigeti Burchart Gáspár tevékenysége országos viszonylatban is tekintélyes: Győrött (1754: karmeliták, 1755: jezsuita templom), Pannonhalmán, Bakonybélben tevékenykedik. Feltételezhetően rokona volt a bécsi Burchart Simon, aki 1760 körül új orgonát épített a székesegyházban. Burchart Gáspárnál tanult Janicsek Antal, aki 1767-ben az újvárosi templom orgonáját készítette. Győri mester volt Peking Péter is, akitől Zichy püspök 1771 -ben egy kisebb orgonát rendelt a székesegyház számára, 1779-ben pedig az ő orgonája szólalt meg a karmelita templomban. 14 * A barokk liturgia zeneigénye hatott a civil szférára, támogatta azt. Az ünnepnek, a nevezetes együttléteknek szerves része a zene: ezt mindenképpen megtanulhatta a győri polgár. Valóban, adatok szólnak arról, hogy a század közepén a zene már jelen van a társadalom életében. Olyan értelemben is, hogy a barokk nemcsak stíluskorszak, hanem az életmód, az életforma egy korszaka is, és ebben megvan a helye, szerepe a zenének is. Kivált egy olyan városban, amelynek népessége nem egynyelvű, a túlnyomó magyar és német mellett tekintetbe kell venni rácokat és olaszokat is és azt is fel lehet tételezni, hogy egy folyamatos bevándorlás hazájából is hozhat zenei műveltséget és igényt. A zene itt lehet a kommunikáció eszköze is. Ehhez járulhat még: a század közepén megjelenő német nyelvű hivatásos színjátszás segítségül hívja befogad tatásához a zenét.
