Emlékkötet Győr szabad királyi városi jogállásának 250 éves jubileumára - Győri Tanulmányok 13/1993 (Győr, 1995)
Tanulmányok - Grábics Frigyes: Művelődés Győrött a
zottai felvételéről, mint a szabad királyi város. Ehhez azonban azt is hozzá kell tenni, hogy a városi tisztségek betöltésére Zichy püspök jobban figyelt, mint elődei. 2 * A város kultúrájának egyik központja kétségkívül a káptalan volt. Tanultság, kormányzati és közéleti tapasztalat, irodalmi tevékenység, sokaknál emberi kiválóság növelte a testület tekintélyét, amiben részes volt Zichy püspök gondossága a megfelelő személyek kiválasztásában, szemben elődei gyakori rögtönzéseivel, esetleges döntéseivel. Kemény vitában állt a káptalan emberemlékezet óta jobbágyával, a várossal. De amikor nyilvánvaló lett, hogy kettejük vitájában Bécs és a királynő is a város pártján áll, már csak a lehető legelőnyösebb szerződésre törekedett. Illetőleg maradt azért még egy esély. A szabad királyi jogállás elnyerésének ugyanis három feltétele volt: a város és a káptalan megállapodása, ennek királyi jóváhagyása és törvénybe iktatása. Megpróbálta tehát a különben igen sokára, 1751 -ben összeülő országgyűlésen a törvénybeiktatást megakadályozni látszólag nem is a káptalani, hanem a vármegyei követ. Végülis a királynő erélyes fellépése döntötte el az ügyet. * A város és a káptalan tárgyalásának végső szakaszában Károlyi Lőrinc nagyprépostnak volt főszerepe, aki mint lelkipásztor és szervező is jelentős személyiség, és ő lett a szabad királyi város első plébánosa is. A székesegyházról és a győri püspökökről írott műve (Speculum Jaurinensis Ecclesiae, Győr, 1747.) ma is forrás a tárgykörben. Ugyanennek az időszaknak tekintélyes személyisége a Károlyi után nagyprépost Stehenics János, akit gyászbeszédei okán tart nyilván a magyar hitszónoklat története. Időszakunk záró dátumát jelölhetjük Szily János kanonokságával (1764): ő a székesegyház átépítésében vitt szerepével, Hefelc és Maulbcrtsch foglalkoztatásával a győri építészeti barokk egyházművészetnek mintegy méltó lezárója. O lesz egyébként a szombathelyi egyházmegye alapító és megszervező püspöke: székesegyháza és palotája építésénél is a Győrött bevált mestereket foglalkoztatja. Lényegesen összetettebb lett a káptalan feladata iskolaügyben. A káptalani iskola már a régi városháza (később a káptalani zenészek háza, Apáca u. 5.) épületében működött: magasabb képzést a helyi jezsuita iskola illetőleg a nagyszombati intézet, valamint a külföldi —főként a bécsi— egyetem nyújtottak. 4 * A teológiai képzéshez azonban szállásra, szemináriumra is szüksége volt a papnövendékeknek. Átmeneti megoldások után épült meg a végleges 1686-ban, Széchenyi György jóvoltából (Káptalandomb 16.), s erre húzatott emeletet Sinzendorff Fülöp Lajos püspök: itt egyesítette a főiskolai képzést ésa szemináriumi elhelyezést. Azoktatást először 1732től a bencésekre, majd a piaristákra bízta. 1745-ben viszont visszatért a régi forma, a jezsuita iskola látogatása: a rend és a győri püspök meg tudott állapodni egy kölcsönösen elfogadható tananyagban és tantervben. Ez a rendszer működött egyébként a rend feloszlatása (1773) után is, világi papok közreműködésével. A „régi papnevelő"-ben létesült a város első számottevő könyvtára. Feltehetőleg 1686 óta gyűlt itt könyvanyag, mely a helyi képzés megindulása (1732) után létfontosságúvá vált. Rendeltetésének megfelelően gyűjtőköre mindig teológiai irányú volt, de a kanonokok, hagyatéka másféle érdeklődéseket is tükrözött, így például történettudományos, sőt némileg nyelvészeti szakkönyvtár igényét is kielégíti. Használói viszont kezdettől túlnyomólag egyháziak.' *
