Emlékkötet Győr szabad királyi városi jogállásának 250 éves jubileumára - Győri Tanulmányok 13/1993 (Győr, 1995)

Sáry István: Győr

hogy vesztése történt a szegény városnak minden privilégiumi, kik elvesztenek". Több pontban foglalták össze, hogy a török megszállás előtt milyen jogokkal rendelkezett a város és most milyen sérelem éri őket. Többek között felhozták, hogy a püspök az abdai vámnál törvénytelenül vámot szed a győri polgároktól, ennek elmaradása esetén önkényesen lefoglalja állataikat, s számos más módon sanyargatja a polgárságot. A lakosságnak állandóan fegyverrel kell vigyázni családjára, lakására és állatállományára a török támadások miatt. A főkapitány vár és sáncépítésre kényszeríti őket és a káptalan, mint földesúr nem védelmezi a várost. A jogok között hivatkoztak Nagy Lajos 1361. évi privilégiumára, mely szerint Győr tárnoki város volt és nem tartozott a káptalan földcsúrasága alá. A város azzal is igyekezett bizonyítani kiváltságos jogállását, hogy pecsételésében nagyon sok esetben a civi tas megjelölést használta. Egy 1649-ben kelt levélen levő szárazpecsét lenyomaton Szent István vértanú profilban, papi ornátusban glóriával látható, aki jobb kezében köveket, bal kezében pálmaágat tart, s jobb keze mellett latin kereszt látható. A lenyomat körirata Sigillum civitas jauriensis, mellette az aláírás Zombat András főbíró civitas Jauriensis, azaz királyi városi bíró. Egy 1722-ben kelt számadási iraton szembenézve látható Szent István vértanú az előbbiekhez hasonlóan. A pecsétlenyomat körirata Sigillum civitatis Jauriens. Pat. San, azaz szent patrónus olvasható a városbíró aláírásával. A XVII. század végére a földesúr és a város közötti harc egyre jobban elmérgesedett. A város egyre-másra tagadta meg földesúri kötelezettségeit. Több ízben nem mutatta be a bírót a káptalannak, nem nyújtotta be megerősítésre a polgárok végrendeleteit s nem tel jesílelte a kötelező szolgáltatásokat. Az 1609-ben kiadott privilégiumok királyi megú jításai a városi polgárságot erősítették. Ezt tetézte még a főkapitány 1687. évi rendelete, mellyel a káptalan jogait sértve saját hatáskörébe vonta az örökös bevallásokat. A XVII1. század elejétől fogva a városvezetés már egyértelműen a szabad királyi városi rang elnyeréséért küzdött. Ennek előfeltétele volt a földesúri fennhatóság alóli megváltás. A tárgyalások csak nagyon nehezen indultak, mert a káptalan részéről rendkívül nagy volt az ellenállás. 1741-ben a város kinyomatta I. Lajos 1361-ben adott privilégiumát, mely arról tanúskodott, hogy Győr tárnoki város volt és nem tartozott a káptalan földesurasága alá. A káptalan tiltakozott a szabad királyi városi jog megadása ellen, de Mária Terézia a polgárság mellé állt. 1743. januárjában indultak meg a tárgyalások a káptalannal, melynek a város a földesúri jogok átruházásáért 17 000-Ft. váltságdíjat fizetett le. Ezután már úgy látszott, hogy semmi akadálya nincs a privilégium megszerzésének. Mária Terézia 1743. március 6-án kiadta a kiváltságlevelet s a győri polgárok egyeteme a nemesek sorába lépett. Mit jelentett a szabad királyi városi rang? Elsősorban a személyes szabadság biztosítását a polgárok számára s ennek keretét az önkormányzatot. Szabad bíró és tanács választást. Első fokon esak városi bíróság ítélkezhet a polgárok felett. Szabad végrendelkezési jogot. A polgárok saját áruik után rév, vám és harmincad mentességet élveztek. Pénzadójukat évente egy összegben fizethették a királynak. Jobbágyszolgáltatással nem tartoztak. Megillette őket a malomtartási, hús-és italmérési, valamint a vásártartás és árumegállítás joga. Követeket küldhettek a rendi országgyűlésbe. Plébánosukat szabadon választották és gyakorolták a kegyúri jogokat.