Emlékkötet Győr szabad királyi városi jogállásának 250 éves jubileumára - Győri Tanulmányok 13/1993 (Győr, 1995)
Tanulmányok - Gecsényi Lajos: Győr kereskedelmi kapcsolatainak történetéhez a XVII..században
zavar (például a törökök beavatkozása, rablások) teljesen felborította a láncolatot, súlyos következményekkel járt az egész kereskedő társadalomra. Miként a Dürnperger/Szováti Nagy/Hencsei esetben szerepe volt a török hitelezők beavatkozásának, úgy egy 1643-ban lezajlott történetből is hasonlóról értesülünk. Agyőri káptalan december 5-én kell, Batthyány Ádámhoz írt levelében azt panaszolta, hogy Jósa Péter és Vadász Gergely győr-újvárosi lakosok, káptalani alattvalók 500 tallér értékű marhát vásároltak török területen hitelben és tovább is adták Batthyány egy rátóti, és Csáky László egy körmendi jobbágyának, ámde azok semmit sem fizettek. Rövid idő múltán a török megfenyegette majd elfogatta a két győr-újvárosit és csak fél év fogság után kerültek, kezességen, szabadlábra. Ekkor valahogy megfizették az adósságot, 12 tallér híján. A török eladó azonban ezt is követelte tőlük és újabb megfogással fenyegette őket. A káptalan ezért Batthyány, mint földesúr intézkedését kérte jobbágyával szemben. 2 31 A messze a török területre benyúló kapcsolatokról lettek tanúvallomást 1637 január 27-én Thomas Pfeiffer regimentsoltész előtt Sellmann Philipp és Suechensteig Gcorg német regimentalatlvalók, azaz katonai fennhatóság alá tartozó marhakereskedők. Seltmann 1600 óta élt a városban és rendszeresen járt Nándorfejérvárra, Pécsre, Zimonyba marhát vásárolni. Katonai fennhatóság alá tartozása jeléül sohasem a harmincadostól, hanem mindig a főkapitánytól kért útlevelet. Alkalmanként 3-400 ökröt, 3000 körüli birkát vásárolt és hajtatott Győr felé. 24 * Győr városának 1646 augusztus 25-én kelt, a főkapitány ellen az országgyűléshez benyújtott panasza szerint az Erdélyből, a Tisza mellől és Törökországból hozott marhák harmincadolásában komoly visszaélések törlén, i 25) b J tck. Az alföldi pusztákon nevelődölt szarvasmarhák, juhok felvásárlásához, nyugati exportjához mérten kevésbé ismert, hogy a győri mészárosok és tőzsérek a város közelebbi és távolabbi környékén (Pápa, Sümeg, Egervár, Kiskomárom, a Rábaköz falvai) ugyancsak gyakorta vásároltak állatokat. A győri marhapiac legjelentősebb felvásárlói a 17. század első felében is az itáliai kereskedők voltak. Ennek egyik példája az. a felvallás, melyet a győri városi tanács előtt 1618 október 25-én mosón i Iványos Miklós 2538 fl.,azEsladon (?) lakóCsöppen tő Gáspár 4535 II, a komáromi Pálfi István 3019 fl., és három győri polgár (Nagy Simon, Huszár György, Sipos Miklós) 600 fl. meg nem fizetett adósság miatt a pettaui (magyarosan „potoli") Mathias Golander (Qualandro) ellen tettek. Nevezett azt ígérte, hogy Győrben megfizeti a tartozást, de ezt elmulasztotta. * 1639 augusztus 8-án Lendvay János harmincadost Hans Salzer marhakereskedő arról tájékoztatta, hogy az előző napokban a velencei felvásárlók szerződést kötöttek vele 500 ökörnek az alsó országrészekből történő felhajtására. A velenceieket Carlo Miglio Masconi az itáliai exportra királyi engedélyt nyert un. appaldator képviselte. * 1648 június 20-án Miglio 60 ökröt és 340 tinót vámoltatott. Egész évi mérlege 3699 ökör valamint 10531 tinó volt. Az utóbbi számot illetően azonban kétségek merültek fel, mert fennállt a gyanú, hogy az ökrök egy részét az alacsonyabb vámtétel alá eső tinók között vámoltatták. A bécsi húsellátás folyamatosságának biztosításával és az állandóan emelkedő tendenciát mutató húsárak leszorításával összefüggésben időről-időre visszatértek a marhakereskedelem monopolizálására irányuló kísérletek, melyek pontos és részletes története mindmáig feldolgozásra vár. 30 * Közéjük tartozik az Udvari Kamara hathatós támogatá-
