Emlékkötet Győr szabad királyi városi jogállásának 250 éves jubileumára - Győri Tanulmányok 13/1993 (Győr, 1995)
Tanulmányok - Gecsényi Lajos: Győr kereskedelmi kapcsolatainak történetéhez a XVII..században
sával osztrák tőkerészesedéssel 1651 augusztus 22-én megalakult „Kayserliche Ochsenhandlung", melynek tagjai a már korábbról ismert Hans Salzcr győri marhakereskedő és társai. A Társaság megállapodást kötött a Magyar Kamarával arról, hogy az elővásárlási joggyakorlása mellett átalányban fizetheti a harmincadot, viseli viszont a marhafelhajtás valamennyi költségét és garantálja annak folyamatosságát. Az uralkodó által szeptember 4-én jóváhagyott szerződés súlyos csapást mért a győri magyar tőzsérekre hiszen számukra ilyen feltételrendszerben lehetetlenné vált az alföldiekkel való kapcsolattartás. Győr városa és a megye a királyhoz küldött feliratban tiltakozott a Társaság fenntartása ellen, amihez több megye is csatlakozott. A rövid időn belül bekövetkezett csődöt azonban nem ezek a protestálások, hanem a monopolizálási szándéktól megriadt alföldi kereskedők visszahúzódása, a marhafelhajtás csökkenése okozta, miután ily módon a Társaság léte értelmét vesztette. 1 ' Lényegesen nagyobb tőkével és kiterjedt kapcsolatokkal, szélesebb bázison alakult meg a Keleti Társaság, az „Orientalische Kompanie", melyet 1667-ben hoztak létre a török területekkel folytatandó kereskedelem folytatására. A korábbi próbálkozásokhoz hasonlóan ehhez tartozott volna Bécs húsellátáaának megszervezése is, amihez a győri piac „kézbentartása" nélkülözhetetlen lett volna. Minden bizonnyal ezért kérték a Társaság vezetői, hogy az uralkodó utasítsa a Grácban működő olasz appaldatort báró Curtit a velük való tárgyalások felvételérc. A Társaság győri jelenlétének biztosítására Antonius Joanelli igazgató Tamássy János postamestert bízta meg a képviselettel, akit később Semberger Mihály váltott fel. 1671 szeptember 19-én Johann A. Mcrpoldt és Bartholomeus Triangl igazgatók szerződést írtak alá Győr megye képviselőivel Tarczy János alispánnal és a három szolgabíróval, melyben a Társaság évi 1200 forint fejében 3 évre átvette a megye elővásárlási jogait a győri piacon. Azaz a győri katonaság húsellátását végző mészárosok mellett jogot szereztek a piac megnyitása előtt történő vásárlásra. Háborús események vagy pestis járvány a megállapodás felbontásához vezettek. 35 ^ 1673ban a győri Úrnapi vásár alkalmával új feltételekkel ismételten megerősítették a szerződést. Megszűnésének, esetleges felmondásának időpontját nem ismerjük. * A monopóliumok létezése kétségkívül igen megnehezítette a kívül maradi marhakereskedők működését. Vannak azonban annak is jelei, hogy egyes tőzsérek „beszállítóként" bekapcsolódtak ezekbe a vállalkozásokba. A „Keleti Társaság" esetében ilyennek tűnik az 1676 szeptemberében több ismert győri kereskedő részvételével, Győri Márton vezetésével alakult társaság. Tény, hogy Győri (és Peck Simon) örökösei csak az 1722-cs (!) országgyűlésen tudták a rendek támogatásával elérni, hogy az 1682/1683 folyamán a „Keleti Társaság" számára szállított marhák árában fennmaradt 28198 11 33 d követelésük megfizetésére az uralkodó ígéretet tegyen. 37 * Iványos András marhakereskedő 1679 december 5-i végrendeletében a Mohi Mátyással illetve más győriekkel együttesen a Keleti Kereskedelmi Társaságnál („Triangli Compania"-ja) lévő több mint 1700 tallérjáról beszélt. Iványos számos alföldi kereskedővel állt kapcsolatban, akiktől marhát vásárolt." Miként az előbbi példákból is látható az általános kereskedelmi gyakorlatnak megfelelően a kereskedő társaságok folyamatosan funkcionáltak. Zákány Péter magyaróvári tőzsér — nyomtatásban is megjelent — bevétel-kiadási naplójában 1630-1639 között jól nyomon követhetők azok az. alkalmi, de többnyire hasonló összetételű társulások, amelyekben Zákány résztvett. A közös vállalkozásokba fektetett pénzek nagyságát jellemzi,
