Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)
A 20. SZÁZAD ELEJÉNEK ÉRTÉKTEREMTÉSEI
Ebben a korszakban már teljesen bevett szokássá vált, hogy a Városi Színházban minden óévet kabaréjelenetekkel, vagy valami más mulatságos műfajjal búcsúztatnak. De csak ezen alkalmakkor. Néha vendégjátékok esetén szezon közben is látható volt a kabaré a győri színpadon. Ahogy a korszak utolsó szakaszában más kabaré-előadásokra is van példa: 1932 novemberében nyílt meg a KIOSZK Színpad, ahol elsősorban a szórakoztató műfajok, így a kabaré voltak előnyben: „KIOSZK-s^npad címmel nyílik meg nov. hó 16-án szerdán a KlOSZK-syínpad a stúdió teremben egy, minden tekintetben új, a mai kor igényűinek megfelelő szórakozó hely, jávor Ervin320 vezetése alatt. Jávor Ervin, aki régebben a szegedi és a soproni színházak színésze és rendelje volt, a% utóbbi években a budapesti Claru. Kabaréban működött és konferált. Őszintén reméljük, hogy ittléte alatt Győrben, a súlyos gazdasági viszonyok ellenére is sikeres lesz a vállalkozása. ”321 Az utolsó említés 1934. január 14-én volt, amikor a Magyar Játékszín Társulat búcsúelőadásán vasárnap este fél kilenc órakor kabaréesttel búcsúzott a győriektől.322 Győrött rendkívül népszerű műfaj volt a kabaré s a korszak végéig van jelen a Rába partján, gyakran fővárosi vendégművészekkel, pl. Salamon Béla, Gózon Gyula, Kabos Gyula. Opera a győri színpadokon Amióta megjelent a színészet a városban, Győr életében mindig is kedveltek voltak a zenés műfajok. A kezdetekben az énekes játékok, énekes színművek, vagy énekes népszínművek, daljátékok voltak a kedvencek. Na és természetesen az ezekből kifejlődött opera, ami a nehezebb műfajok közé tartozott, de Győrben kifejezetten igény volt arra, hogy az opera jelen legyen a győri színpadokon. A mellékletekben közölt repertoárok már ékesen bizonyítják, hogy 1850-től gyakorta játszották olyan szerzők műveit, mint Mozart, Donizetti, Bellini, Puccini, Rossini, s Verdi korai operáit is.323 Korszakunk első szakaszában szinte minden évben láthattak operákat a régi színházban. Ezek rendszeresen teltházas rendezvények voltak. Gyakran adták elő ekkor az Ernani, Norma, Trubadúr, Rigolettó, Sevillai borbély című operákat, de volt egy mű, amit mára talán el is feledtek, de akkoriban a legtöbbször ezt a darabot játszották. S ez az alkotás az 1847-ben New Yorkban bemutatott Gaetano Donizetti-opera, a Linda di Chamounix volt.324 S természetesen óriási eseménynek számított, ha a Magyar Királyi Operaház művészei vendégjátékra Győrben léptek fel. Viszont valóságos ünnepnek számított, ha a teljes társulat tisztelte meg jelenlétével az elaggott színházat. Ez történt a millennium évében is, amikor 1896. szeptember 7-13. között, egy hétig a Magyar Ki320 http://raek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26186.htm 2019. január 5. 321 Dunántúli Hírlap 1932. november 5. 4. 322 Dunántúli Hírlap 1934. január 14. 7. 323 Tallián 2001. 762. 324 https://en.wikipedia.org/wiki/Linda_di_Chamounix 2019. január 10. 91
