Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)
A 20. SZÁZAD ELEJÉNEK ÉRTÉKTEREMTÉSEI
rályi Operaház vendégszerepeit Győrött.325 Az ország első számú operatársulata Csóka Sándor színigazgató kérésére tette tiszteletét a városban. Az alábbi művek kerültek színpadra az egyhetes vendégjáték során, sőt még egy ősbemutatóra is sor került: Erkel Ferenc: Hunyadi László Wolfgang Amadeus Mozart: Don Juan Richard Wagner: Thanhauser, Auer Károly:326 Corvin Mátyás Mindegyik előadáson a főszerepeket Pewny Irén szoprán és Beck Vilmos bariton szólamú neves opera-előadók játszották.327 A 20. században is szerepelt opera a társulatok műsorrendjén, de azt is elmondhatjuk, hogy kevesebb alkalommal kerültek ekkor színpadra. Előfordult, hogy 5—6 év szünet is volt, mire valamelyik társulat operával kedveskedett a győrieknek. Az előbb már említetteken kívül A Hoffmann meséi, a Pillangó kisasszony, a Tosca és a Parasztbecsület328 volt többször is látható. Utóbbi alkotás például a Városi Kultúrház ünnepélyes megnyitásakor is színre került. Jelen keretek között csak felvillantani tudunk a jeles operai értékteremtések köréből néhány jellemzőbb eseményt, ismédem, a teljesség igénye nélkül. A 20. század derekáig az opera mellett olykor a szintén komolyzenei műfajhoz tartozó balettek és hangversenyek is láthatóak voltak Győrben. De az operát, mint műfajt többször élvezhette a publikum. A 19. század második felében, zömében vendégjátékok során előadott operákat már említettük. A 20. század elején, amikor Mezei Béla vette át a színház vezetését, jelentős minőségbeli változások történtek a repertoárban is. A színvonalasabb prózai előadások mellett a nívós énekes és zenés alkotások adaptálása volt a fő célkitű325 Győri Közlöny 1896. szeptember 6. 3. 326 Auer Károly zeneszerző (családi neve: Frotzler), született 1873. ápr. 10-én, Bécsben. Zenekonzervatóriumot végzett u. o. 1894-ben a tatai Várszínház karmestere lett. Munkája: Corvin Mátyás, népies opera 1 felvonásos Szövegét írta: Grosz Károly. Bem. 1896. szeptemberében Győrött volt az ősbemutatója a Magyar Királyi Operaház művészeinek előadásában. http://mek.oszk.hU/08700/08756/html/szocikk/w/20/20502.htm 2019. január 15. 327 https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_opera%C3%A9nekesek_list%C3%A1ja 2019. január 15. 328 Parasztbecsület Pietro Mascagni egyfelvonásos operája. A szöveget G. Targinioni-Tozzetti és G. Menasci írták. A szokásos játékidő 65 percímű Mivel egyfelvonásos opera lévén, a Parasztbecsület nem tölt ki egy egész estét, az olasz verista stílus egy másik rövidebb darabjával LeoncavalloBajazzók című operájával együtt szokták előadni. Giovanni Verga (1840-1922) szicíliai költő Cavalleria rusticana című novelláját dramatizálta, mely az 1884-es bemutató után világsikert ért el. Ebből a színdarabból írták meg Giovanni Targioni-Tozzetti (1859-1934) és Guido Menasci (1864-1925) a Parasztbecsület opera librettóját. Az opera szövege meglehetős hűséggel követi az eredeti dráma fonalát, a cselekmény hely és időbeli sűrítésével valamint számos mellékszereplő kihagyásával. A Parasztbecsület operát Mascagni a Edoardo Sonzogno kiadócége pályázatára írta. Mivel a kiírás egyfelvonásos operára vonatkozott, az eredetileg kétfelvonásos művet a később híressé vált „Intermezzo” közbeiktatásával, a szövegírókkal egyetértésben, egyfelvonásossá alakította. A pályázatra benyújtott 70 mű közül a Parasztbecsület nyerte el az első díjat. Az ősbemutató 1890. május 17-én a római Teatro Costanziban volt és hatalmas sikert aratott; a szerzőt több mint negyvenszer hívták ki. Még ebben az évben, 1890. december 26-án, az operát bemutatták Magyarországon is, a Magyar Királyi Operaházban, Gustav Mahler vezényletével. https://hu.wikipedia.org/wiki/Parasztbecs%C3%BClet 2019. január 14. 92
