Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)
A 20. SZÁZAD ELEJÉNEK ÉRTÉKTEREMTÉSEI
Ezt követően 1916. január 1-jén adott hírt ismét magáról a kabaré. Ekkor a Városi Hadikórházban szórakoztatták a harctérről ideszállított sebesülteket. A Diákotthonban kialakított kórházban Weiss Samuné főnéne (főnővér) szervezett kabarét, amelyen Nagy Aranka, Szigethy Irén és Koltay Jenő színészek vettek részt.309 Aztán egy viszonylag hosszú időszak következett, mikor újra kabarét lehetett látni a városban. Igaz, a győri színjátszás legválságosabb korszaka volt ekkor, amely igen hosszú ideig tartott, s még az is kérdéses volt, lesz-e a városnak önálló színi állomása. 1923 szilveszterén azonban, hét év kihagyást követően újból kabaréesttel búcsúztatták az óévet: „Szilveszter esti kabaré. Hétfőn változatos műsorral, bárom előadást tart a győri színház melyben tréfák mulatságos bluettek310, mókák, táncos-duettek kerülnek színre Falussy István311 főrendező vezetése és Cseh Iván konferálásával a társulat összes elsőrendű művészei. Kiemelkedő száma a kacagtató, nagyszerű műsornak Molnár Ferenc 1 felvonásos vígjátéka, az „Ibolya” a címszerepben Csáky Paulával. Három szilveszteri kabarét tart a társulat 7,9 és 11 órai kezdettel. ”312 Újabb egy esztendő múlva hallatott magáról újra a kabaré, ugyanúgy a színházban és ugyanezzel a szervezői felállással (Falussy István és Cseh Iván) és ugyanúgy három esti-éjszakai előadással. Egyre inkább a színházban zajlottak az előadások, de természetesen más helyszínek is tetten érhetők. Ugyanis a színház mellett gyakran az Apolló Mozi és a Lloyd is otthont adott ennek a műfajnak. A színházban többnyire szilveszterkor és a „bolondok napján”,313 április elsején tartanak kabarét. De az alkalmi társulások 309 Dunántúli Hírlap 1916. január 1. 4. 3,0 Kis kabaré-jelenetek, villámtréfák. 311 Született Bodajkon 1879. december 3-án. Szülei: Falusi Elek molnár, Klecska Mária. Apja és nagyapja is dunántúli molnárok voltak. 1897-ben kezdte pályáját az óbudai Kisfaludy Színházban, majd Pozsonyban, Budapesten, Temesvárod:, Miskolcon, Székesfehérvárott és Győrött működön. Az Országos Színészegyesület fegyelmi tanácsának elnöke volt.Felesége Gogg Krisztina (szül. Graz, Ausztria, 1886. április 7.) színésznő, leányuk Falussy Lili (szül. Debrecen, Hajdú vm, 1912. február 21.) szintén színésznő. Az egyik legkedveltebb epizodistája volt a magyar filmgyártásnak. Joviális idősebb embereket, papokat, mosolygós nagypapákat alakított. 312 Dunántúli Hírlap 1923. december 23. 3. 313 Mindenki tudja: április elseje a „bolondok napja”. Azt viszont senki sem tudja, hogy vajon honnan ered ez az „ünnep”, amelyet a világ szinte minden részén megtartanak. Egyesek szerint az ókori tavaszünnepek maskarás-bolondozós színjátékaiban, mások szerint különféle, középkori naptárrendezésekben, esetleg különleges eseményekben kereshetjük a gyökereit. Valószínűleg mindegyik feltételezés igaz, és a „bolondok napja” sokgyökerű ünnep. Volt idő, amikor eldurvultak és egyre féktelenebb formát öltöttek a bolondozások, ezért az egyház, amely a középkorban állami erővel rendelkezett, egyre több tiltó rendszabályt vezetett be az április elsejék miatt. Mára a szokások gyakorlata inkább egymás ugratására korlátozódik. Amikor már biztosan megtartották. Az első, hiteles, bolondos áprilisi esemény egy 1538-as, pénzügyi akcióhoz fűződik. Abban az évben az augsburgi országgyűlés április elsejében jelölte meg azt a napot, amikor a pénzromlás miatt a régi fizetőeszközöket új, értékesebb érmékkel lehet lecserélni. Magyarországon elsősorban a gyerekek váltak a nap kárvallottjaivá. Őket például játékból megvesszőzték (jó vicc lehetett...), vagy olyasmiért küldték a boltba, ahol aztán az eladó kinevethette őket. „Hozzál szépen esernyőmagot, trombitahúrt, hegedűbillentyűt” — mondták a felnőttek azoknak a porontyaiknak, akik még nem ismerhették a falvakban ritkábban használt dolgok - esernyő, billentyű — neveit sem. A beugrottakat aztán így csúfolták: „Április bolondja, május szamara...!”, de ezzel a mondókával is kergették őket:„Aprilisnak bolondja, felmászott a toronyba, azt kérdezte hány óra, féltizenkettő, bolond mind a kettő.” http://www.mimicsoda.hu/print.php?id=838 2019. január 8. 88
