Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)

A 20. SZÁZAD ELEJÉNEK ÉRTÉKTEREMTÉSEI

bármely időszakban művelik a műfaj két változatát, azaz a piros és a fehér kabarét, a vaskosabb, felnőtteknek szóló és a mindenki számára elfogadhatót. Nem ismerjük az okát, forrás nem találtunk erre, de újabb három év múltán került csak sor kabaré-estre. Természetesen szilveszterkor és a színházban zajlottak a mulattató előadások:

Szjlveszjer-est a győri színházban Előző számunkban már jeleztük, hogy a Szilveszter-esti két kabaré műsora felöleli a mulatságos, kacagtató bohózatok egész ármádiáját. Ehhez még aktuális kupiék, magánszámok, táncos duettek, tréfák, a legújabb budapesti vidám kis bluettek járulnak. A conferenáé tisztét Wlastics Györgyike látja el. Az első előadás kezdete pont 8 órakor. (Rendes hely ár) A második előadás fél 11 órakor mérsékelten felemelt helyárakkal. ”314

Hosszú, több éves kihagyás után 1929 februárjában ismét a Lloyd nagyterme adott otthont a kabarénak, megjegyezzük, elég mérsékelt tetszésnyilvánítással. A korabeli tudósító néha enyhe rezignáltsággal, de mindenképpen kissé ironikusan, olykor cinikusan nyilvánul meg rövid írásában:

„Kabaré a Uoydban.

Szombaton este mutatkozott be Heltai Hugó vezetése alatt álló társulat a Eloyd nagytermében. A bemutató-előadás sikertelenségét a régi, agyoncsépelt viccekkel előálló konferanszié azgal mentette ki, hogy a társulat hölgytagjai nem érkeztek meg.

így vasárnap estére maradt, hogy a kabaré teljes műsorral kerüljön előadásra. Megállapíthatjuk, hogy ennek a kabarénak egészen speriális volt a közönsége, de speáális ízléses számokat is mutattak be. Eáttunk sete-suta mozdulatokból remeket alkotni akaró táncokat, amelyeket csupán banánhéjakkal itt-ott betakart nő lejtett el. Azt is holmi »van teve egy-két, sőt három pupu« dallamaira. Hallottuk a zenei félistenek halhatatlan alkotásait charlestonná torzítva és ezekre a néger-amerikai ritmusokra fintorgó bakugrással ropták a táncokat. Majd a morfium okozta (a címe is az) groteszk rángásaiban vonaglik egy nő, hónaljáig felvágott ruhában. Eléggé épületes látvány volt.

E szépséghibákról eltekintve, a közönség kellemesen szórakozott! a „Menü” és a „Nem akarok botrányt csinálni” című számoknál, amelyeknek szereplői H. Zombori Ilonka, Kallós János, Krasz~ nai Elek, Deák Gyula, mint a legértékesebb tagok a társulatnál, adtak derűt és kacajt a publikumnak. 15

1931 novemberében a rövid vendégjáték végeztével a Művész Színház kabaréval és vidám jelenetekkel búcsúzott a győriektől:

„Vaszyary pompás bohózatával búcsúzott el tegnap este a Művész Sfinház Győrtől. Szépszámú közönség kacagta végig az előadást, melynek Szentiványi Béla volt a hőse feledhetetlen alakításával. A Művész Színház Magyaróváron folytatja vendégjátékát, de egy napra, jövő vasárnap estére visszajön Győrbe és a magántisztviselők Kis színpadán rendez nc& kabaréestet olcsó helyárakkal. ”316

Vaszary Jánosnak, a korszak legismetebb vígjátékírójának darabját adták elő. Egyébként Vaszary több művét is láthatták Győrben. Pályaképe egy rendkívüli életút krónikája is egyben:

314 Dunántúli Hírlap 1927. december 30.4.

315 Dunántúli Hírlap 1929 február 19. 3.

316 Dunántúli Hírlap 1931. november 10. 6.

89