Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)

A 20. SZÁZAD ELEJÉNEK ÉRTÉKTEREMTÉSEI

A 20. SZÁZAD ELEJÉNEK ÉRTÉKTEREMTÉSEI Mezey Béla színigazgató közel egy évtizedes időszaka A rendteremtés Az új igazgató, Balla Kálmán281 sem tudott Győrben sikeres lenni, s rövid tavaszi éva­da után az őszi szezon néhány előadását követően szerződése felbontását kérte Wennesz Jenő színházi intendánstól.282 Ugyanis előnyösebb ajánlatott kapott Miskolc­ról, majd a Pozsony-Sopron kerület igazgatója lett.283 Győrben ezalatt újabb válság alakult ki, mivel a színi kerületi rendszer is felbomlott, s Győr most első ízben hóna­pokig színjátszás nélkül maradt, a karácsonyi ünnepek alatt is csak műkedvelő előadá­sokat nézhettek. Végül is 1902 decemberében a győri színház új igazgatójául Mezey Béla pécsi igazgatóhelyettest választották meg 9 pályázó közül. Mezey pályafutását rö­viden így foglalhatjuk össze: 1885. április 1-jén lépett színpadra, Gáspár Jenőnél, Ver­­secen. Nemsokára titkárként is működött. Művezetője volt özv. Veszprémi Jenőné Ágh Ilona és Deák Péter társulatának, majd helyettes igazgató Nádassy Józsefnél. 1891- ben igazgató lett, és főképpen a nemzetiségi vidékeken a nemzeti kultúra érdeké­ben fejtett ki nagyszabású munkát. 1891-ben önálló társulatot hozott létre Újpesten, 1892— 93-ban Salgótarjánban, 1893—94-ben Zentán, 1894—95-ben Székelyudvarhelyen éptek fel. 1898 és 1901 között Nyitrán terjesztette a magyar eszmét és a délvidéken is elismerést vívott ki. 1901—02-ben Sátoraljaújhelyen működött, mint igazgató, majd 1902—03-ban Pécsett volt titkár. 1903-ban Győrött választották meg, ahol 1910. már­cius 21-én jubilált. 1911—1911 és 1913 között Fehértemplomon, Versecen, Nagybecs­­kerekben, Zomborban és Lúgoson játszott társulata. 1913 és 1917 között a debreceni színházat vezette. 1917. október 1-jén Rákosszentmihályon nyugalomba vonult, ahol 1918-ban mozgót nyitott Világ Mozgó cím alatt. 281 Balla Kálmán (Alsónémedi, 1869. március 29. - Budapest, 1946. április 30.) színész, igazgató. 1889-ben az akkori Színitanodába iratkozott be, melynek elvégzése után elszerződött Kolozsvárra, onnan Pécsre, Somogyi Károly társulatához. 1897. október 1-jétől a Magyar Színház főrendezője volt, 1911-ben újra itt működött. Ekkori legnagyobb sikere Bír Rablólovagjának címszerepe. 1901. október 5-től Győrött, majd Miskolcon, Pozsony-Sopronban volt színigazgató. Közben június 1-jétől Triesztben a Politeama Rosettiben magyar színielőadást tartott 14 napon keresztül, Pólában a városi színházban 6 előadást, Fiúméban 3 szezonon át két-két és fél hónapon át tartott előadásokat. 1904-ben Miskolcon, később a Délvidéken volt színigazgató. 1899. április 25-én vendégszerepeit a Nemzeti Színházban, mint Jean Raynaud a Constantin abbéban, két nap múlva pedig a Stuart Máriában, mint Mortimer, majd a Kaméliás hölgyben, mint Duval Armand. 1919-ben Berlinben filmen játszott, 1922-ben az Intim Kabaré művezető igazgatója lett, ahol ez év május hó 14-én megünnepelte harmincéves jubileumát. 1926. október hó 1-jétől az Országos Színészegyesület főkönyvelője volt, majd 1928. január 1-jén nyugdíjba ment. 282 Dunántúli Hírlap 1902. október 30.5. 283 Magyar Színművészeti Lexikon 1929.1. köt. 103. 79

Next

/
Thumbnails
Contents