Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)
A 19. SZÁZAD UTOLSÓ ÉVEINEK ESEMÉNYEI
megépíti agt a hidat, amelyet a rossz társulatok egymásutánja és a szerencsétlen gazdasági viszonyok megtörtek. Ennek a szervnek az lenne a rendeltetése, hogy megtörje a közöny páncélját s hogy a színtársulat működését ellenőrizne. ” A megoldás ahhan áll. hogy feltámasztjuk a színpártoló egyesületet, amely a háború előtt, igen szépen működött és amelynek a győri magyar színészet megerősítésében és magyarosításában hervadhatatlan érdeméi vannak. Úgy tudjuk, hogy ez a gondolat nem új, mert a város vezetősége már régebben is szoba hozta ezt a megoldást, s valószínű, hogy a feltámasztás rövidesen bekövetkezik, s hogy aggal a színészet új korszaka következik. Reméljük, hogy a közönség is enged majd merev Zárkózottságából, ha észre veszi, hogy a győri színház kulisszái között komoly munka folyik .És hogy ez a társulat méltó utódja azoknak a legelsőknek, akik közel másfél évszázaddal ezelőtt indultak útnak, hogy lángra gyújtsák a magyar szívet, s nemzeti kultúra fáklyájával világítsanak, bele a nagy éjszakába.>>255 Nincs adat, hogy megalakult volna ilyen színpártoló formáció, csak ennek hiánya és igénye jelent meg a sajtóban még tíz év múlva, 1937-ben is.255 256 De igazából az 1920-as évek után nem létezett olyan megoldás, ami segítette volna a kerületi rendszert, s a vidéki színészet válságos, kritikus helyzetét.257 Sokan, így Győrben is a stagione/cseretársulati rendszer bevezetésétől remélték a megváltó megújulást, főleg Alapi Nándor stagione-társulata (Országos Kamaraszínház) pár napig tartó sikeres vendégjátékai okán. De amikor ténylegesen is a cseretársulati rendszer váltotta fel a színi kerületi rendszert, már ott is kiütköztek a vidéki színészetet sújtó, addig megoldatlan problémák. Pedig ez a rendszer csak alig három évig tartott (1939—1942). Utána természetszerűleg visszaállt a kerületi rendszer, mivel más struktúrát nem ismert az akkori országos színházvezetés.258 Szintén fontos bázist jelentenek a színügyi bizottságok is, amelyek a város igazgatási struktúrájához köthetők.259 Ezeket jól kiegészített a különböző néven megalakult színi egyesületek, mint pártoló formációk, amelyek már az 1860-as években hallattak magukról, s gyakorlatilag végig kísérik Győr színészetét. De bármennyire is színesítik és segítik a város színi életét, nagyon sok kritikával illetik szinte mindig a működésüket.260 Megjegyzem, ezeket a formációkat bátrabban lehetett ostorozni, szemben a színügyi bizottságokkal, amelyek a városvezetésen belül működtek, s elnökük rendre a város polgármestere volt. Most lássuk részletesebben a fent felvázoltakat! 255 Dunántúli Hírlap 1927. március 30.3. 256 Dunántúli Hírlap 1937. november 28. 8. 25’ Szabó 2002. 171-172. «8 Szabó 2002. 189-190. 259 Bana - Márfi 2003. 10. 260 Győri Közlöny 1880. augusztus 26. 3. 73
