Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)

A 19. SZÁZAD UTOLSÓ ÉVEINEK ESEMÉNYEI

Az „udvarias direktor”, Bogyó Alajos

Győrben nagy reményekkel 1885-ben alakult meg a színügyi választmány a helyi színügy pártfogolására. Ekkor Bogyó Alajos, a győriek által „udvarias direktornak” nevezett igazgató társulata nyert szerződést.261 Bogyó Alajos Nemespann településen született 1834. június 11-én és Pécsett 1906. július 22-én halt meg. Működése során színész, operaénekes és színigazgató is volt. Árva gyerekként, 15 éves korában a szabadságharc honvédéi közé szegődött. Komárom alatt Klapka György seregének felderítője, később Dunaszerdahelyen kántortanító volt. 1861-ben Pozsonyban lett jegyző és a helyi dalárdában is feltűnt. 1866-ban a Csikós című népszínmű férfihősét vendégként játszotta el a Nemzeti Színházban. Közben Budán, Debrecenben zenés színdarabokban szerepelt, Bécsben énekelni tanult. 1871-ben és 1876-ban ismét a Nemzeti Színházban vendégszerepeit. Ezúttal Flotow: Márta című operájának Lioneljét énekelte. Mozgalmas pályafutása során egy ideig vidéki színigazgató is volt. 1880-ban és 1881-ben Békéscsabán, 1881-ben Mohácson, 1882-ben Budán léptek fel. 1885-ben pályázott a debreceni színtársulat igazgatói posztjára is. 1885 decemberében leváltották a győri színház éléről. 1886-ban Esztergomban játszott. 1888-ban is működtette társulatát. A Bánk bán, a Hunyadi László (Erkel), a Faust (Gounod), a Trubadúr (Verdi), a Zampa stb. tenorszerepeit énekelte. Leánykérők címmel operettet is írt. Röviddel halála előtt, 1904-ben Pécsett könyvet jelentetett meg Korrajzok az 1848—49-iki szabadságharc és annak elnyomatása idejéből címmel. De Pécsett és Győrben is megjelentek cikkei és életrajzi írásai.262

Tárgyalásai során sikerült telt házat biztosítani népes társulatának. Évadának kezdetén, hogy a sikert biztosítsa, a helyárakat szállította le: így a páholy 3 forint 50 krajcár, a támlásszék 80 krajcár, a zártszék 60 krajcár, az erkélyszék 1 forint, a „deákjegy” 30 krajcár, a karzat első sora 30 krajcár, a többi pedig 20 krajcár volt. Emellett létezett szakaszbérlet 16 előadásra, és családjegy is 12 előadásra.263 Konkrét változás persze nem történt, főleg úgy, hogy Győr színészetének hivatalos felelőse egyelőre nem volt teljesen érett erre a komoly feladatra. Bár a város tett ígéretet anyagi és erkölcsi pártfogásra is, de gyakorlatilag magára hagyták a színjátszást a nehezebb helyzetekben. Ettől függetlenül az új pályázó, Bogyó Alajos színigazgató nyerte el az 1885/86-os téli évadot. Pedig komoly vetélytársai akadtak Sághy György és Komlóssy József264 személyé2« Koltai 1890. 105.

2« http://raek.niif.hu/02100/02139/html/sz02/587.html 2018. december 30.

2« Koltai 1890. 1041105.

264 Komlóssy József színigazgató, született 1857-ben Polgárdiban, meghalt 1889. november 19-én Budapesten. Színipályára lépett 1873-ban Miklóssy Gyula társulatánál. 1886. május havától igazgatásba bocsátkozott, de sokáig nem bírta az iramot és 1888. október havában kardalos lett a Nemzeti Színházban. Özvegye, Ladányi Ilona 30 évig a Nemzeti Színház jelmeztári felügyelője volt. Leánya Komlóssy Ilona színésznő.

74