Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)
A 19. SZÁZAD UTOLSÓ ÉVEINEK ESEMÉNYEI
E hírrel kapcsolatban arról is értesülünk, hogy Gjőrváros tanácsa a legközelebbi napokban a győri ssynikerület feloszlatására tesz lépéseket. Az idén is meggyőződött a város, hogy a szövetség városai, különösen Komárom és Vápa csak igémek, de semmit sem adnak és igy az igazgatóval szerződő Győrváros nem vállalhat garanczját azért, hogy a színtársulat e városok-ban magát femarthatja, a nyári városok deficzitjét pedig Győr nem fedezheti. Ezek az okok bírták Győrt arra az elhatározásra, hogy a szövetséget felbontsa. ” A színi kerületi rendszer gyakorlatilag próbálta szinten tartani a századfordulóra kialakult úgynevezett önfenntartási rendszert, ami elsősorban a város vezetését és a színpártoló egyesületeket érintette. De valójában az önfenntartás helyett inkább a válságkezelés vált feladatává, főleg a 20. században és azon belül is az első világháború utáni válságos gazdasági helyzetben. Még ekkor is a színi kerületi rendszerben bíztak, amit az Országos Színészegyesület készített el.250 A társulatok finanszírozása is eltérő volt. Az esetek többségében a városok, így Győr sem, nem tudták felvállalni a színház és a társulatok teljes mértékű anyagi datálását. Bár adtak anyagi támogatást, sokszor soron kívül is, de nem állt módjukban a városi fenntartást vállalni. így a helyi önkormányzat és az aktuális színpártoló formációk segítették a társulatok anyagi boldogulását. Ehhez a kettőshöz járult még az Országos Színészegyesület anyagi támogatása, ami a tagdíjakból, olykor bírságokból és a minisztérium támogatásából állt össze. Az állami támogatás mértéke sajnos nem volt állandó és előre kiszámítható sem. Mégsem tekinthető alamizsnának, de csak részben tudták megoldani a vidéki, így a győri színészet vissza-visszatérő problémáit. Különösen a millennium környékén Győr és Sopron úgynevezett színiszövetsége adott némi reményt, de pár év múltán elhalt ez a próbálkozás is, valószínűleg a kölcsönös bizalmatlanság miatt.251 Ugyanakkor mindkét városnak eltérő művészeti elképzelései voltak, de egymás közelsége és a hasonló gondok egy ideig megteremtette a közös nevezőt. A színi kerületek beosztásánál igyekeztek azokat az állomásokat bevonni, amelyek tradicionálisan is az adott kulturális régió részei voltak. De persze Győr esetében is előfordultak extrém kerületi beosztások. Valójában a koordináló szerv folyamatosan csökkentette volna a kerületek állomásainak számát, így csökkentve a kiadásokat. Ugyanakkor ez a csökkentés kizárt volna számos régiót és azok központjait. De mégis megtörtént, ugyanis 1912-ben hosszas egyeztetések után megalakult a Győr-Sopron- Szombathely Színi Kerület.252 Kihagyva ezzel Pápa, Mosonmagyaróvár, Komárom városait. A formáció már a kezdetekben „kilépett” a kereteiből és eljutott az említett városokba és más helyekre is. De ezek nem hivatalos szereplések voltak. De ez a színi kerület még az 1920-as évek derekán is funkcionált. Más kérdés, hogy fennállása óta a legsúlyosabb válságtüneteket élte át. A közönség érdektelensége miatt 1926-ban nemcsak a színi kerület, hanem a társulat léte is megkérdőjeleződött: 250 Szabó 2002. 168. 25' Kugler 1909. 39-40. 252 Dunántúli Napló 1912. december 8. 3. 71
