Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)
A GYŐRI MAGYAR SZÍNÉSZET MEGERŐSÖDÉSE
nék, akkor meg a színtársulat vádolna meg bennünket elnyomással stb, pedig ehhez sincs kedvünk. Már most kérdjük: nem éppen hallgatásunk volt-e a helybeli színtársulat legfényesebb pártolásai”208 Hát igen, ez beszédes megnyilvánulás volt, de az is igaz, hogy Lászy működése sem anyagilag, sem művészileg nem tudta elérni Kocsisovszky előadásainak színvonalát. Ráadásul több kisebb affér is becsúszott hároméves itdéte alatt. És a színház látogatottsága is alábbhagyott. Csak vendégjátékok alkalmával lett népesebb a publikum, mint például Feleki fellépései alatt. De a publikum nehezen feledte, hogy számos fércművel próbált kasszasikert elérni, de ez még jobban visszaütött, s nem lett a színház látogatottabb. Végül is csak kihúzta az utolsó szezonját, méghozzá emlékezetesen, mert utolsó előadását a nádorvárosi árvaház javára rendezte. Ezt követően a kassai színházat nyerte el. Follinus és Mannsberger színigazgatók próbálkozásai Utódja Follinus Aurél lett, aki 1875. szeptember 25-én kezdte évadát. Kiscsernai Follinus Aurél, Brassóban, 1854. június 29-én született és Újpesten, 1922. április 13-án hunyt el. Színész, rendező, igazgató és tárcaíró. Follinus János színész és Lukácsy Antónia színésznő fia. Iskoláit Kolozsvárott és Aradon végezte. Szüleitől öröklött szenvedélye a színi pályára készítette. Apja társulatában 1860 és 1872 között Brassai Titusz néven szerepelt. Vándorszínész lett; megfordult Aradon, Győrött, Pozsonyban, Pécsett, Sopronban, Kaposváron és Temesváron. Bonvivánt és szalonkomikus szerepeket játszott, 1888. október 1-jétől két évig a Népszínház rendezője volt. Bölönyi József kolozsvári intendánssága alatt pedig igazgató volt Kolozsváron, Tagja volt a Magyar Színháznak is. 1909. december 30-án a szatmári színházban megünnepelte 35 éves jubileumát a Nániban. 1910. január 1-jén nyugalomba vonult. 1920. május 17-én újra jubilált a Nemzed Színházban, a saját szerzeményű Nánijában. Koporsójánál Géczy István színészegyesületi titkár mondott búcsúbeszédet. Felesége Csigaházy Etelka volt.209 Tárcákat irt a vidéki lapokba, így a Debreczeni Ellenőrbe (1893. Bébi) és Szentenciákat a Magyar Szalonba (XVIII. 1892-93.). Az első sikertelenség után egyre sikeresebbek lettek a színpadon, két igen tehetséges művésszel, Faludi Antallal210 és Csigaházi Etelkával, aki később Follinus felesége is lett. Az 1876-os árvíz miatt február vége és március eleje közt szüneteltek az előadások, s végül az árvízkárosultak javára is adtak előadást, de ez a szezonjuk deficites maradt.211 Ez el is vette Follinus kedvét attól, hogy a következő szezont is itt töltse. He208 Koltai 1890. 77. 209 http://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz07/269.html 2018. december 30. 210 SzületettNagyváradon, 1851—ben és Budapesten hunyt el 1932. szeptember 22-én. 1872-ben végezte el a Színművészed Akadémiát és az István téri Színházhoz szerződött. Két év megszakítással 1873-tól 1914-ig a Nemzed Színház tagja volt. Jellem- és epizódszerepeket játszott. Főbb szerepei: De Boines báró (Pailleron: Ahol unatkoznak); Ugri Miska (Szigligeti E.: A mama). Főbb művei: Komédiás karczolatok (1907); Szatirikus önéletrajz (1917). 211 Koltai 1890. 79. 56
