Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)
A GYŐRI MAGYAR SZÍNÉSZET MEGERŐSÖDÉSE
lyére ekkor Mannsberger Jakab került, aki 1876. szeptember 24-én indította el évadát, mondhatni csekély érdeklődés mellett. Mannsberger Jakab (Mosonyi Károly) 1832. október 27-én született Szegeden és itt is halt meg 1911. október 17-én. 16 éves korában részt vett az 1848—49-es forradalom és szabadságharcban, mely után, zenei hajlamait követve, az 1850-es évek elején a bécsi konzervatóriumban tanult. Ezután zongoratanárként működött Szegeden. 1870-ben ugyanitt megválasztották színigazgatónak, s új munkakörét mindjárt azzal kezdte, hogy pályázatot hirdetett népszínműre és vígjátékra. 1873 és 1876 között Miskolcon volt igazgató, ezután pedig 1878-ig Győrben. 1880- ban az aradi színházban, majd annak leégése után Temesvárott, Nagyváradon, Budán, Szabadkán és Pozsonyban működött. 1881 januárban az eperjesi színház megnyitóján az ő együttese szerepelt. 1883-ban Mannsberger családi nevét Mosonyira változtatta. 1886 tele és 1888 tavasza között igazgatta a Temesvár—Pozsonyi színikerületet. Ezután visszatért Aradra, ahol 1888—89-ben még utoljára megpróbálkozott a színházvezetéssel, ám sikere nem lévén, Szegedre ment, ahol zongoratanárként és karmesterként dolgozott. A legjobb vidéki színészeket szerződtette, akiknek magas bért fizetett, díszletei is drágák és pazarok volt, így emiatt anyagilag tönkrement.212 A közönséget az új operettek sem vonzották. A Győri Kaszinó is sokat fáradozott a társulat elfogadásáért, mondhatni kevés sikerrel. Ez a sikertelenség arra késztetett néhány színészt, hogy a színpadon is kifejezze játék közben elégedetlenségét. Ezt a jelenséget azonban a Győri Közlöny sem hagyta szódanul: „Rettenetesen bosszantó már az, hogy egyesek minden felszólalásaink ellenére is, folyton nevetgélnek és oly illetlenségeket engednek meg maguknak, melyet tovább eltűrni nem lehet és ha felszólalásunk nem használ, csakugan nem marad egéb hátra, mint a közönség részséről teljes ignorantia213 az illetőkkel szemben. Mi ayt nem tűrhetjük el, bog egesek visszatetsző magaviseletüket a színpadon mutogassák és a közönséget traktálják mindenféle darabban elő nem forduló durva, béresek közé való extemporizálásokkal.214 E tekintetben már a második levelet vesszük a közönség köréből, melyből ha mutatványt közölnénk, aligha tennék ki az illetők az ablakjukba. A színház nem vásári bódé, amelyben mindenféle éretlen nyegleségeket el lehet mondani csupa extemporizálásbóP15, hatásvadászat végett. Az a sok káromkodás, az a sok kiálhatatlan „alásf szolgája”’, mit most ususba216 vettek, azpk a folytonos szerepen kívüli fülpiszkálások, csiklandozások, lábrúgdo sások, vállcsipkedések, otromba ütésekké fajult gestikulatiók, öklendezések, lökdösések, utálatos torzképvágások már nagon is a gomrunkban vannak. A színész legen a színpadon színészi magánéletben lehet olyan, amilyennek lenni neki tetszik, ahhoz semmi közünk, de ha a színpadon, a közönség szeme láttára visz véghez a skandalum217 fogalma alá tartozó tetteket, ehhez van beleszólásunk. Tiltako-212 http://mek.oszk.hu/02100/02139/html/szl5/503.html 2018. december 30. 213 Latin eredetű szó, jelentése: tanulatlanság, műveledenség. 214 Extemporizálás, latin eredetű szó, jelentése: rögtönzés, extemporizálás, improvizáció, a színészi játék egyik formája, amikor a játszott alaknak és helyzetnek megfelelő szöveget és akciót az előadások közben. 215 Temporizál, latin eredetű szó, jelentése: húzza az időt. 216 Latin eredetű szó, jelentése: elbirtoklás. 217 Latin eredetű szó, jelentése: botrány. 57
