Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)
A GYŐRI MAGYAR SZÍNÉSZET MEGERŐSÖDÉSE
szerzőpáros Kőmíves Kelemen című színdarabjának 1917 elején tartott egyik próbáján, ahol a nagy tragika „boszorkányt” alakított. Hevesi így lelkendezett a művésznőnek: „Mirja kedves, maga a legelragadóbb boszorkány. Csodálatos, amit csinál!” Mire a nemzeti színjátszás nagyasszonya ingerülten így reagált: „Tudom. Azért is kapok évek óta csak boszorkány-szerepeket. Másra sem vagyok jó. ”139 140 Való igaz, hogy Jászai Mari ekkor játszotta Mirigyet is a „Csongor és Tündé”-ben, de boszorkány közeli (ha szabad ezt mondanom) szerepei közül említhetjük a Lady Machbetet, Gertrudist és Borgia Lukréciát is. S persze Sardou:141 A boszorkány című darabjában is játszott, természetesen a méreg- és bajkeverő varázslónőt alakítva.142 Mindezen szerepek, számos más legendás alakítás mellett, a művésznő pályafutásának legnagyobb sikereit jelentették. Magam e ragyogó és „boszorkányos” karrier csak néhány kiragadott részletének bemutatására, az eddig kevéssé ismert művészi háttér és pályája győri vonatkozásainak felvázolására vállalkozhattam. Bár a nagy magyar művésznő nem Győrött született, nem is itt halt meg, s első „hivatalos” fellépése sem köthető a városhoz, mégis számtalan szállal kapcsolódott Győrhöz és környezetéhez. Ennek a rendkívüli művészi és életpályának a győri élmények, az itt átélt fájdalmak és örömök adták meg a mindhalálig tartó útravalót. A Komárom megyei Ászáron született 1850. február 24-én143 Kessgy Julianna és Krippel József ácsmester negyedik gyermekeként, s ahogy visszaemlékezéseiben feljegyezte: „Engem haragban nemzettek. Haragban alkottak a szüleim és szerencsédenségek és országos csapások alatt érlelt meg az anyám a túlságosan vérző szíve alatt: 49/50-ben a szabadságharcunk leverése alatt hordott magában.”144 Itt kell megjegyeznem, hogy később hagyta, a szabadságharc és Petőfi iránti rajongása miatt, hogy életrajzában születési dátumként 1849-et tüntessék fel, azaz egy évvel öregbítette magát, amire nem sok nő képes.145 Háromesztendős volt, amikor Győrbe költöztek a jobb megélhetés reményében, de édesanyja korai halála után a közeli Pannonhalmára került egy rokonához, mert nyolc gyermekét nem tudta egyedül nevelni a megyei hajdúnak beállt ácsmester. Itt élte át alig hatévesen első „közszereplését” is, amikor a pannonhalmi búcsún egy vak koldus mellett állva az együttérzők sűrűn adakoztak a kitett kalapba. Naplójában erre így emlékezett vissza: ban a Kisfaludy Társaság tagja lett. 1927-1932 között a Színművészeti Főiskola oktatója volt. 1929-ben a londoni egyetemen a magyar irodalomról és William Shakespeare-ről tartott előadásokat. 1933-tól haláláig a Magyar Színház rendezője volt. 139 Kerényi (szerk.) 1987. 277. Kárpáti Aurél-Vajda László: Kőmíves Kelemen. Rendezte: Hevesi Sándor. Bemutató: 1917. január 12-én. 140 Kárpáti 1957. 194-195. 141 Victorien Sardou (Párizs, 1831. szeptember 5. - Párizs, 1908. november 8.) francia drámaíró. Darabjait jelentős mesterségbeli tudással, fordulatos történeteit elegánsan bonyolítva írta. Első műve, A Benoiton család (1865, magyarul 1866) tipikus polgári dráma, sikeressé azonban történelmi vaudeville-jei tették.Manapság legtöbbet játszott darabja aSzókimondó asszonyság (1893, magyarul 1894), amelyben Napóleon korának jellegzetes személyiség-típusait és problémáit viszi színre. 142 Magyar Színházművészeti Lexikon Főszerk.: Székely György. Bp., 1994. 337. 143 Magyar Színházművészeti Lexikon Főszerk.: Székely György. Bp., 1994. 337. 144 Magyar Színművészeti T exikon II. Kötet. Szerk.: Schöpflin Aladár. Bp., 1941. 319. 145 Kárpáti 1957. 192. 44
