Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)
A GYŐRI MAGYAR SZÍNÉSZET MEGERŐSÖDÉSE
szőr. Első önálló szerepét Jósika Kálmán136: Rákóczy Júlia című történelmi darabjában játszotta, de az „Orpheuszban is fellépett, a kisebbfajta botrányt és izgalmat okozó kánkán táncával. Az 1868 óta Győrben tartózkodó Kocsisovszky Jusztin137 színigazgató kérte fel néhány darabban való részvételre. Először 1869. február 24-én lépett a győri nagyérdemű elé a Samil című színpadi műben. De további szerepeket vállalt el, s így láthatták a győriek a Deborah és Gerdtrud című (Gitti) darabokban. A legzajosabb sikert azonban a „Ház becsületé”-ben aratta. Az 1870-es évektől lezárult életének s pályájának első szakasza. Sorsdöntő évek, sikerek, kudarcok, felemelő élmények következtek ezt követően, de vissza-visszatért Győrbe vendégjátékokra és rokoni kapcsolatai miatt is. A „legelragadóbb boszorkány”, Jászai Mari pályaképéhez „Haragban alkottak” Jászai Marit mindenki a „nemzet tragikájaként” ismeri, mégis számos más elismerő jelzővel illették tündöklő pályafutása alatt. A címben feltüntetett, talán nem éppen hízelgő jelzőt Hevesi Sándortól,138 a Nemzeti Színház főrendezőjétől kapta a Kárpáti—Vajda139 136 Branyicskai Jósika Kálmán, báró (Kolozsvár, 1837 - Budapest, 1910. augusztus 6.) földbirtokos, újságíró, színműíró. Jósika Miklós unokaöccse. Báró Jósika Imre Jósika Miklós regényírónak öccse) és Gingeli Anna fia. Kolozsvárt és Bécsben tanult. Jogi pályára lépett és a szükséges képesítéseket meg is szerezte, de később, több évi külföldi utazásaiból hazatérve, többnyire irodalommal foglalkozott Budapesten. 1858- ban nősült meg.1877 előtt a Szépművészetek Csarnokát és folytatását, a Budai Lapokat, majd több alkalommal rövid ideig a Magyar Állam című lapot szerkesztette. 1877. január elejétől, az alapítástól 1885. december végi megszűnéséig a budapesti Magyar Korona című politikai napilap szerkesztője volt. Publicisztikai munkásságát konzervatív katolikus felfogás jellemezte. Mint színműíró az 1870-es években a hazai társadalmi dráma egyik képviselője. Francia nyomokon haladó színműveinek cselekménye külföldön játszódik, alakjaiban is sok a külföldi vonás. 137 Kocsisovszky Jusztin (?, 1817 - Győr, 1871. szeptember 22.) színész, színigazgató, honvédszázados. 1848 júniusában csatlakozott a szegedi 3. honvédzászlóaljhoz, ahol később tizedesi rangban szolgált. 1849. május 20-án hadnagy lett a 33. honvédzászlóaljnál a Kmety-hadosztályban. Július 6-i kimutatás szerint Kecskeméten megsebesült. 1858. októberben színtársulata Lévára ment és az előadásokat Szigligeti Ede „Fenn az ernyő nincsen kas" című vígjátékával kezdte meg.l2! 1858- tól Egerben, Losoncon, Rozsnyón (1860), Miskolcon (1862), Kecskeméten és Szegeden (1865— 68), Győrben, Sopronban és Komáromban fordult meg társulatával. 1868 és 1871 között Győrött volt igazgató, ezen minőségében nagy hangsúlyt fektetett az énekművészetre, a régebbi és újabb operettek korrekt előadására. Azonban a drámai előadásokat sem hanyagolta el, azok mindenkor nívósak voltak. Mint egykori főhadnagy a Pest városi Honvédegylet tagja volt. 1871. szeptember 24-én helyezték örök nyugalomra evangélikus szetartás szerint, sírjánál Deézsi Zsigmond mondott búcsúztatót. 138 Hevesi Sándor (eredeti neve: Hoffmann Sándor) (Nagykanizsa, 1873. május 3.— Budapest, 1939. szeptember 8.) magyar rendező, egyetemi tanár, drámaíró, kritikus, író, műfordító, színházigazgató. Az ember tragédiáját, a Faustot, a magyar és külföldi klasszikus irodalom számos más remekét új szcenáriummal hozta színre. A színházban erős fegyelmet hozott létre, vezetése alatt a színészek megfeszített erővel dolgoztak, de szívesen is végezték a nagy munkát, mert napról-napra érezték sikerét. Hevesi műve a Nemzeti Színház Kamara Színházának létre jövetele, amellyel a magyar színpad új színt kapott. A Kamara Színház az ő vezetése alatt pompásan felvirágzott, megtalálta a maga stílusát, meghódította a közönséget és megteremtette a lehetőségeket az intimebb hatású darabok sikeres eljátszására. 1926-43
