Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)
A GYŐRI MAGYAR SZÍNÉSZET MEGERŐSÖDÉSE
Még ugyanebben az esztendőben az új színi szezont a pesti Népszínházban folytatta, ahol 1901-ig volt társulati tag. (Magánéletében is változások történtek, 1879-ben elvált második férjétől, s két esztendő múltával báró Splénj Ödön felesége lett.) A Népszínházban eltöltött negyed évszázad hozta meg művészi kiteljesedését.130 Ekkor vált szinte egyedülálló jelenséggé a magyar színháztörténetben. Neve óhatadanul is összeforrt a népszínművel, amely műfajban a Falu rossza, A sárga csikó, a Náni és a Tündérlak Magyarországon című darabokban aratott feledheteden sikereket.131 Az operett műfajban is kiemelkedő alakítások fűződtek a nevéhez, s a magyar népdalok egyszerű és közvetlen előadásmódjáért érdemelte ki még életében a „Nemzet csalogánya” kitüntető jelzőt.132 A ragyogó talentum Ragyogó talentumát bizonyította 1883-ban a bécsi Theater an der Wienben történt vendégszereplése alkalmával is, amely diadalút során mindenképpen le akarták szerződtetni a császárvárosban. Még azt a mesés ajánlatot is megkapta, hogy kedvére választhat a bécsi színházak közül, s ha egyik sem nyeri el a tetszését, külön a számára építettek volna egy új teátrumot.133 Ezt a dicsőséget azonban idehaza is sikerült elérnie; még életében teret neveztek el róla és két színház is viselte a nevét. A Nemzeti Színház 1901- ben örökös tagjává választotta, az uralkodó pedig a Koronás Nagy Érdemkereszttel tüntette ki.134 Élete utolsó szakaszában a Nemzeti Színház, a Király Színház és a Magyar Színház társulatainál szerepelt, szinte mindig óriási sikerrel. Korai magyar filmekben (A tánc, 1901., Nagymama, 1916.) is játszott. Jelentős szerepben, hosszú szünet után, 1921. október 8-án lépett fel a róla elnevezett egykori Revü Színház ünnepélyes névavatásán. Utolsó színpadi szereplése a Városi Színházban volt 1922-ben, ahol az Idős Színművészek Nyugdíjintézete szervezett jótékony célú előadást. Budapesten 1926. január 18-án hunyt el. Holttestét a Nemzeti Színház előcsarnokában ravatalozták fel, s az ezt követő gyászszertartáson a korabeli tudósítások szerint akkora tömeg tolongott, mint negyed évszázada Kossuth Lajos végtisztességénél.135 A másik ígéretes talentum, Jászai Mari, aki hároméves korától nevelkedett Győrben, s első színpadi bemutatkozására is itt került sor. 1866-ban a Győrben állomásozó Hubaj Gustav direktor Székesfehérvárra tartó társulatához szökött. Kardalosként szerepelt, s mint statiszta, a Cigány és a Pölöskei Nótárius című népszínművekben lépett fel elő-130 Verő 1926. 47. 131 Szalay 1994. 49-53. '32 Márfi 2000. a. 20-21. >33 Márfi 2000. a. 20-21. 134 Márfi 2000. a. 20-21. »s Márfi 2000. a. 20-21. 42
