Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)
A GYŐRI MAGYAR SZÍNÉSZET MEGERŐSÖDÉSE
A GYŐRI MAGYAR SZÍNÉSZET MEGERŐSÖDÉSE Blaha Lujza vendégjátékai A színpad közelsége Erre az időszakra két ragyogó színészpályafutás kezdete is Győrhöz kapcsolható. Elsőként Blaha Lujzát kell említenünk. Győrött ma sem ismereden Blaha Lujza neve, sőt az itt élők nagy többsége még azt is tudni véli, hogy a „Nemzet csalogánya” színészkarrierjének kezdete Győr városához kötődik.118 A népszínművek, daljátékok és operettek honi koronázadan királynője sok egyéni tragédiát, sorsfordulót, művészi sikert és megújulást megélt élete 76 esztendeje alatt. Kora gyermekkora sem volt felhődén, sok nélkülözést kellett átélnie egész fiatalon, de a színpad közelsége már a kezdetektől nagy hatással volt rá, enyhítve sanyarú körülményein. S ez akkor erősödött fel igazán, amikor alig nyolcévesen a Rába-szigeti Győri Színházban eljátszhatta élete első szerepét. S ettől kezdve szinte egyenesen ívelt felfelé az a magyar viszonylatban is egyedülálló színi pálya, amelynek kezdő lépései kétségkívül Győr nevéhez fűződnek.119 1850. szeptember 8-án Rimaszombaton látta meg a napvilágot, akkor még Reindl Lujza néven. Édesapja, Reindl Sándor huszártiszt volt a császári és királyi hadseregben, a szabadságharcot őrmesterként harcolta végig. A világosi kapituláció után Váraira változtatta nevét, s vándorszínésznek állt feleségét követve. Édesanyja Ponti Aloi^a színésznő, akinek révén a család megismerhette a színészvilágot. A színpadtól akkor sem váltak meg, amikor édesapja 1856-ban a kolera sújtotta Kassán előadás közben meghalt.120 Édesanyja hamarosan (1857) ismét férjhez ment, Kölesi Antal színpadi festőhöz. Az ekkor hétesztendős Lujza már rendszeresen énekelt az előadások közötti szünetekben és a társulat kórusában is helyet kapott. 1858-ban a család Hegedűs Lajos társulatához szerződött, aki Győrben kezdte az új színi évadot. Kölesiék az egykori Király utcában (ma Sarkantyú köz 11-13. szám alatti ház) egy padlásszobában éltek szerény körülmények között. A kis Lujzát szülei az Orsolyita Apácák Zárdájában működő iskolába járatták, de a színpadi fellépéseket sem hanyagolta el. Több esztendő elmúltával, 1863-ban naplójában így emlékezett vissza e felejthetetlen győri időszakra: „Itt jártam a Zárdába és lánypajtásaimmal itt játszadoztunk annyi sokszor sfinhá^asdit. Ők kisasszony kák most mindannyian, belőlem valóban diátristáné121 lett. Akkoriban a drámát szerettem nagyon. Pedig már sokat énekelek. A közyene helyett is engem énekeltetnek, hogy ne kelljen a zenekarnak fizetni, kiállók én és a118 Márfi 2000. a. 20-21. 119 Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk.: Székely György. Akadémiai, Budapest, 1994. '2° Márfi 2000. a. 20-21. 121 Diátristának hívták hajdan a magyar színészt, a latin theátrista szó átformálásával. 39
