Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)
A GYŐRI MAGYAR SZÍNÉSZET MEGERŐSÖDÉSE
míg a tart a szünet dalolok. Minden este eldanolom, hogy ''Ereszkedik le a felhő". Úgy szeretem ezt a dalt, talán mert magam is ilyen szomorú vagyok. A. Zárdában mindig a padlásra mentünk leányok és ott drámázjunk. Akkor is sírtakríttak mindnyájan, amint én a földhöz vágtam magamat, jajgattam, szavaltam és kiabáltam. De jó is volna most is a Zárdába járni...1,122 Győri tartózkodásuk számára a teátrum és a zárda sajátságos világának ötvöződését jelentette és azt a kezdeti sikerélményt, amelyet az első önálló színpadi szerep eljátszása adhatott gyermekfejjel. A kor egyik népszerű francia drámájában, a Koldusnő címűben, amelyet Csepregi úászjó ültetett át magyar nyelvre, egy Mari nevű kislány szerepét bízták rá. A felkészülésben mostohaapja is segítette, együtt gyakoroltak, s a jelenetét is átmásolta. Korántsem epizódszerepet kellett eljátszania, olyannyira, hogy még a színlapra is felkerült Kölesi úujzika néven. Az emlékezetes bemutatkozó előadásra 1858. január 15-én került sor, ahol üde színfoltot jelentett az új gyermekszínész bemutatkozása. Az egykori krónikás szerint zajos taps és virágok fogadták, s a Győri Hírlap másnapi kritikája, amely Kovács Pál neves kritikus tollából jelent meg, ujjongva fogadta: „Szívem mélyéből ajánlom Kölesi Lu/za szüleinek, hogy ezt az ügyes kis fekete lányt szorgalmasan képezgék, mert ilyen bimbókból nyílnak később a büszke rózsák. ”122 123 A pálya elindul A sikeres fogadtatás eredményeként kötötték meg vele élete első szerződését, amely szerint havi 70 forint gázsiért szerepelt több darabban is, többnyire epizódszerepekkel. A győri évad végeztével szülei Gárdonyi Antal24, majd később Völgyi György125 társula122 Márfi 2000. a. 20-21. i“ Márfi 2000. a. 20-21. 124 Gárdonyi Antal; Kövesdy (Martonvásár, 1824. június 10. — Tata, 1907. augusztus 11.) színész, rendező, igazgató. 1862 és 1868 között igazgató, volt Komárom, Esztergom, Vác, Pápa, Miskolc Debrecen, Pécs stb. városokban. 1881-ben vonult nyugdíjba. Első neje Heberling Liszka színésznő volt, akitől 1871-ben megözvegyült. 1882. május 25-én Kovács Gusztávnéval (volt színigazgatónő) házasságra lépett Szerencsen. 1884. július 23-án Komáromban, a Tót leányban jubilált; 1888. szeptember 1-jén Komáromból újra nősült Szekeres Máriával. írt verseket, melyeket Cypruslombok és Dalok és epigrammák cím alatt adott ki Tatán, 1895-ben. Ugyanitt szerkesztette a Tatatóvárosi Lapokat. 125 Völgyi György (Dunaföldvár, 1828 — Budapest, 1893. február 7.)!1) színész, színigazgató. 1847-ben kezdte színészi karrierjét Hetényi József társulatában. Ezután a szabadságharcban toborzótiszt volt, majd 1851-től újból színész. Tagja volt Molnár György és Latabár Endre társulatainak. 1864-ben megpróbálkozott az igazgatással, ezután harminc évig járta az országot társulataival. 1872-ben Novák Sándor színigazgatóval társult. 1874-ben az István téri Színházat vezette három hétig, azonban anyagi bukása volt eme vállalkozása. 1875 és 1878 között a Dél-Dunántúlon, majd Eszak-Magyarországon fordult meg, két évig pedig az Alföldön szerepelt. 1886-tól Dél-Magyarországon tartózkodott, felkereste Siklóst, Szigetvárt, Kalocsát. 1891 elején súlyos betegsége miatt fiára, Völgyi Ödönre bízta az igazgatói feladatokat. A Nemzeti Színház újdonságait ő is átvette bemutatásra. Nagyváradon színre vitte Szigligeti Ede Vid című drámáját, Rákosi Jenő A póruljárt finánc komissárius című komédiáját és Rajkai Friebeisz István Miatyánk Isten című színdarabját is. Társulataiban neves fővárosi művészek is megfordultak vendégszereplőként. Az angyalföldi őrültek házában hunyt el orbánc következtében. Felesége Tóth Teréz 40
