Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)

BACH-KORSZAK, THEATER ORDNUNG ÉS A PASSZÍV ELLENÁLLÁS IDŐSZAKA

színházak művészei vállalták a győri fellépéseket." Végül az igazgató Győr városát megtartva visszatért Pozsonyba és felváltva játszott a két városban. De ez csak rövid egy hónapig működött, s elhagyta Győrt. Utódja, Kari Lössl lett, aki szintén kétéves ciklust tudott kitölteni a Rába partján 1866—67 között. Sok vendégjátékot szervezett, a bécsi színészek mellett cirkusz is fellépett színházban.99 100 Viszont az Ördög pilulái című darab előkészületeként gépezeteket kellett a szigeten álló színházhoz szállítani. Azonban a Rába-híd megroppant ez alatt, s pár napig nem lehetett közlekedni rajta. Az első, 1866-os évada az általa szavalt prológgal kezdődött. Igaz, ő is számos vendégjátékkal színesítette műsorát a már szokásos színdarabok mellett. Neki is sikerült kitöltenie az évadot. 1867-ben Louis von Selar prózai társulata léphetett a győriek elé, aki azonban egy dalműtársulatot szerződtetett. A szeptember 3-ig tartó idényben több dalmű és opera, bohózat, lokalizált színmű és vígjátékok sora alkotta Selar műsorát. Úgy ahogy sikeres volt a német évad, de mégsem kerülhették ki Kovács Pál „nagylelkű” gesztusát, aki azt javasolta Selarnak, hogy hagyják el Győr városát, s inkább Komárom felé vegyék útjukat.101 Ne feledjük, 1867 a kiegyezés éve is, s ekkor lehetőség nyílhatott volna a német színészet megszüntetésére, mert nagyon erős, jól szervezett magyar társulatok érkeztek a városba. Jelesül Erdélyi Sándor és Szigeti Imre színvonalas társulatai szintén nívós műsorral léptek a győriek elé. A publikum viszont csak ímmel-ámmal látogatta a színházat, ami a német színészet lehetőségeit erősítette. Ebben a helyzetben Kovács Pál sem maradt tétlen, s a Győri Közlönyben az alábbiakban fogalmazta meg véleményét:

„Válópert kell ajánlanunk egy szerencsétlen régi házasságra nézve. Ezen szerencsétlen pár pedig nem más, mint a győri színházi publikum és a német színészet. Ezen szerencsétlen házasságot még apáink kötötték számunkra igen fiatal korunkban, azért éppen nincs rajta Isten áldása! A félj újabb időkben nagyon elszegényedett, alig tengetheti tovább felesége, ki emellett még házasságtörésbe is keveredett, mert egy mással szövetkezett: a magyar színészettel, mely fiatalabb, erőteljes csinos ifjú ugyan, de annál a másiknál még szegényebb az istenadta; most már ez az egy közönség mint feleség hogyan tartson el két férjet? Nincs itt más mód, mint törvényes elválás a régitől és szinte törvényes egybekelés az újjal. Hiszen az a régi házasság úgyis magtalan, legalább eddig ugyan semmi gyümölcsét nem láttuk, ez az újabb talán gyümölcsözőbb fog lenni!?”102

A közhangulat hajlott arra, hogy csak a magyar színészet létezzen Győrött, azonban a német ajkú polgárok és a zsidóság erősen ragaszkodott a német színészethez és a magyart csak akkor pártfogolta, ha egyéni érdekei ezt kívánták. Ezért a magyar évadban a színház rendre üresen maradt, csak az ingyenjegyesek töltötték meg az olcsóbb helyeket. Mint említettük, a zsidók tüntetőleg távol maradtak. Csak akkor jelentek meg tömegesen a színházban, amikor az Izraelita Nőegylet javára tartottak előadást. Mikor viszont a Megyei Színész Segélyalap támogatására adtak műsort, megint csak kongott a

99 Koltai 1890. 60.

100 Koltai 1890. 62.

101 Koltai 1890. 67.

102 Koltai 1890. 68.

35