Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)
BACH-KORSZAK, THEATER ORDNUNG ÉS A PASSZÍV ELLENÁLLÁS IDŐSZAKA
színház nézőtere.103 1868 nyarára egy év szünet után ismét Selar társulata kapta meg a színházat, akik igyekeztek frissíteni műsorukat, így némely klasszikust is játszották, mint Goethe Faustját, de olyan operákat is adtak, mint az Ernani, a Norma és a Borgia Lukrécia.104 Az évad sikeresnek mondható, de ez volt a német színészet utolsó hoszszabb időre terjedő szezonja. Ezt követően azonban, már csak pár hétre kaptak játékengedélyt. Természetesen magyar társulatok is játszottak a városban a hosszú őszi-téli évadban, többnyire szeptember végétől február vagy március végéig. Ez az időtartam gyakran változott, de a magyar teátristák mindenképpen két-három hónappal hosszabb játékidőt adtak. Ettől függetlenül a magyar társulatok, olykor egymással is vetélkedve, elég zavaros időket töltöttek a városban. Közben a német társulatok évadai rendre művészi és anyagi sikerrel zárultak. De az Aréna is felújításra szorult hamarosan, sőt 1861-ben egy új nyári színkör felépítése is felvetődött, de kevesen támogatták ezt az építkezést, amikor a Városi Színház állapota meg rohamosan romlott.105 Az Aréna egyébként 1863-ig fogadta rendszeresen a német színészeket, utána már csak alkalomszerűen nyitották meg kapuit. Csökkentett idényekkel, lassú távolmaradás 1869-ben a Pennauer igazgatása alatt lévő társulat augusztus végén kezdte meg hathetes évadát. Előadásaikat a zsidóság tömegesen látogatta, mintegy jelezve, mekkora szükség van a német színészetre. Igazság szerint ennél hosszabb évadot már nem tudtak volna anyagi veszteség nélkül megtartani. Ezt bizonyítja Sonnleiner társulatának 1870. és 1871. évi évada is, aki végül is kudarccal távozott Győrből. Kovács Pál, aki Hüvelyk Mátyás név alatt írta színibírálatait, azt javasolta a német társulatoknak, hogy ezentúl hagyják ki a kőrútjaikból Győr városát, „mert Győr már nem Elysiuma106 a német színészetnek”.107 S valóban, a német színészek ettől kezdve jóval kevesebb lehetőséget kaptak, egyre szűkültek a németek játszási lehetőségei. Kassán már 1873-ban határozatot hoztak a német színjátszók mellőzésére azzal, hogy a német színészet nem szolgálhat a németesítés eszközeként.108 Győrben is meginogtak a lehetőségeik, ahogy Szombathelyen, Komáromban, Pápán és más környékbeli városokban. Egyedül Sopron maradt meg a német színészet fellegvárának. Sőt válaszlépésként ők nem fogadták a magyar társula103 Koltai 1890. 69. 104 Lám 1937. 236-240. A Lucrezia Borgia, Gaetano Donizetti kétfelvonásos operája, prológussal. Szövegét Victor Hugo regénye nyomán Felice Romani írta. Az opera első bemutatójára 1833. december 26-án került sor a milánói Scalában. Magyarországon először 1839. augusztus 31-én mutatták be a pesti Nemzeti Színházban, magyar nyelven. >05 Lám 1937. 82-83. 106 Paradicsoma i°7 Koltai 1890. 75. los Koltai 1890. 75. 36
