Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)
VÁLOGATÁS A SZÍNHÁZZAL KAPCSOLATOS FORRÁSOKBÓL; JELENTÉSEK, ISMERTETÉSEK, SZÍNIKRITIKÁK, MŰBÍRÁLATOK:
haldokló városra, ahol testileg-lelkileg nyomorult csőcselék ét hozzájuk méltó vezetők várták eszeveszett pártoskodással, tehetedenül, reményeiktől megfosztottan a keleti kard halálos csapását a vele a nyugati kultúra bukását. A nagy nemzeti szerencsétlenségek mindig felszínre hozzák a nemzetek bűneit és erényeit, a bűnök és erények évezredes Ismétlődésével sokszor a történelem megismétli önmagát a vesztébe rohanó Bizánc költői, de valós alakjai felkelnek évszázados Irakból, valahányszor jobb sorsra érdemes nemzeteket akarnak erőszakkal a halálba kergetni. Bizánc bűnös levegőjéből ismert alakok hangjai bontakoznak ki: Laizkailsz tengernagy, nem mehet harcolni a várfalakra, mert kissé gyengélkedik, ellenben kiutasítja a palotából a sebesült katonát, hogy vére be ne mocskolja a padlót. Otrombán kiröhögi a vitézül hurcoló császárt s kínjában akár tőrökké is lenne, mert szívesebben lesz eleven renegát, mint felnégyelt admirális. Laizkailsz, Önt jól ismerjük a világháborúból és a megszállásokból! Spiridion, a főkamarás szerint Bizánc nekünk hazánk, azaz lakóhelyünk. A város eszköz, hogy az élét céljait szolgálja. Hogy feláldozzuk a célt az eszköznek, az életet a hazának: ez a logika arculütése*. Ezt is igen jól ismerjük. Mosolygó képű, mézes szavú pacifista. Hivatott fő tányérnyalója az ellenséges hatalomnak, ha agyon nem vernék, Murzafosz kalmárnak és társainak csakji jó üzlet jár az eszében, mialatt a török az elővárosokat ágyazza. Lepénzelt Spiridiont, hogy nekik adják el a koronagyémántokat, amelyekből a császár pénz-hiányában a zsoldosokat akarta kifizetni. Ezt a típust is ismerjük: nálunk papírbakancsot referáltak a téli fagyban őrt álló katonáknak. Iréné, a hatalomvágyó császárné ismeretlenül is rajong a szultánért, akár háremhölgyévé is lenne, gyűlölt férjét, megmérgezésére szövetkezik udvarhölgyével, ostoba önhittséggel bízik a barbár hódítóban a végül összetört lélekkel Konstantint szólítja ajkaival, mikor a szultán hóhérai megjelennek. Házas-élete a „szabad szerelem” oroszországi gondolatvilága alapján áll. Halálra szánt nemzetének és országának (ismert receptje mindig a családi életbe is beleviszi a piszkát, hiszen a család az állam alapja. Demeter nagyherceg, aki sértett hiúságból és egyéni bosszúból pártot köt a császár ellen, éppen amikor legjobban kellene tartaniuk, a szemtelen demagóg, a királyi palotába rabolni jövő, a bizánci katona, az előrenyomuló ellenségnek előre is hízelgő és behódoló tömeg és a gerinctelen társaság — mind-mind ismert alakok. Ök átélik a századok enyészetét s mindenütt ott vannak, ahol nemzeteket temetnek. Valószerű alakjaik jellemzésében Herczeg Ferenc drámai költészetének legmaradandóbb érdeme és dicsősége. Társulatunk drámai együttese Falussy István főrendező vezetése mellett nagy kedvel készült a szomorú magyar aktualitású darab előadására. Zöldi Elza a császárné szerepében lépett fel a betegsége után. A császár szerepet Mezey Dénes kapta. Dunántúli Napló 1921. dec. 15. 3.p. 321
