Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)

VÁLOGATÁS A SZÍNHÁZZAL KAPCSOLATOS FORRÁSOKBÓL; JELENTÉSEK, ISMERTETÉSEK, SZÍNIKRITIKÁK, MŰBÍRÁLATOK:

41. Jacques Offenbach: Hoffmann meséi című operájáról megjelentetett műbírálat

Hoffmann meséi a győri színházban. A kakukk a cinkefészekben. Kissé visszavágták tolláit, aztán szépen belefért: elmaradt a II. felvonás Gioüettával s a velencei bárkajelenettel; a szceneriák is szűk helyen és a szokott díszletekkel szegényesen hatottak. A zenei reproductio azonban meglepően szép volt s feledtette a mi kis színházunk kereteit. A budapesti Városi Színház két szereplője előtt meghajtjuk az elismerés zászlaját. Somló József886 diszkréten csengő meleg éneke, Schmidt Konstantina finoman poentírozott887 koloratúrái s értékes alakításai magasabb művészi élvezetet nyújtottak. Falussy hármas szerepében mindig más s mindig kiváló volt. Pompás énekét a sok mély hang alterálta. Solti a tercettekben derekasan megállta helyét. Vértes elsőrangúan alakította a professzort. Biczó a kevésbé hozzá illő férfiszerepben finoman énekelt. A kar jól volt betanítva, a bordal tempója kissé előbbre ragadta. Alig volt az összjátéknak itt-ott döccenője, az se hatott zavarólag. A mellékszereplők is kifogástalanul beváltak. A zenekart Fekete József vezényelte. Remek kidolgozásban hozta az örökszép barkarolát888 az utolsó fölvonás előtt, amiért külön tapsokat aratott. Az előadást megismétlik.

Dunántúli Hírlap 1922. nov. 22. 3.p.

42. Molnár Ferenc: A vörösmalom című színjátékáról jegyzet színikritika

Avörösmalom. Molnár Ferenc színjátéka a városi színházban.

Erről a darabról nagyon nehéz írni. Annyira vegyüléke a jónak és rossznak, annyira nagyot akarás és közönségesség, annyira ötletes, de mégis szellemesség nélküli, annyira erkölcsös és mégis útszéli, hogy az objektív kritika nehéz feladatok előtt áll értékének megállapítását illetőleg.

Molnár Ferencben két ember lakik. A művész, aki az igazi szépséget keresi, s azért a nagy gondolatok, a tiszta erkölcsiség világába akar fellendülni; s a színpadi zsonglőr, aki a hatás kedvéért kész minden pillanatban engedményeket tenni. Ezért nem

886 Somló József (Szilágysomlyón született 1893. október 1-jén, meghalt Budapesten 1954. május 20-án.) magyar operaénekes (tenor), énekmester. Manheit Jakab énekiskolájában tanult. Első szerepét Kassán kapta 1914. októberében a Cigánybáróban. Fellépett Pozsonyban, Eperjesen, Lőcsén, Temesvárott, Aradon, Brassóban, Szegeden, Debrecenben. Az első világháború idején Prágában volt katona. 1921-től 1925-ig a Magyar Állami Operaház tagja. A Farkasréti temetőben temették el. Sírját felszámolták.

887 Poentíroz: kiemel, kiélez, kihangsúlyoz, a középpontba állít. Eredetére nincs adat.

888 Barkalonának mondják az olaszok azt a sajkadalt, melyet a nápolyi és velencei bárkák v. gondolák vezetői a lagúnákon való evezés közben énekelnek. A nép vérmérsékletéhez képest e sajkadalok rendesen lágy (moll) hangnemben, 6/8 ütemben vannak Írva; dallamuk egyszerű és gyöngéd kifejezésű szokott lenni, összhangzásban a hangulattal s az idővel, melyben azokat éneklik, ti. estve. A B. jelentősége különben inkább csak a régibb időkre vonatkozik; a «velencei sajkadal» elnevezése átment a műzenébe is, s e téren is kiváló termékekre utalhatunk, p. Rossini Othellojában, Zampa-ban, Portiéi néma- és Fra Diavoloban előforduló B-k, különösen pedig Mendelssohn Szöveg nélküli dalai-ban található több velencei sajkadal.

322