Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)
VÁLOGATÁS A SZÍNHÁZZAL KAPCSOLATOS FORRÁSOKBÓL; JELENTÉSEK, ISMERTETÉSEK, SZÍNIKRITIKÁK, MŰBÍRÁLATOK:
35. Szomory Dezső: Hermelin című háromfelvonásos színművéről írt színikritika Megszűnt a színházi árvíz! A színház Igazgatósága közli, hogy ma reggelre az a kis talajvíz, mely a Rába-áradás folytán a zenekarban és a két első földszinti sorban feltűnt, teljesen visszahúzódott és így a nézőtér kellemeden látványossága megszűnt. A »Hermelin« bemutatója. Szomory Dezső 3 felvonásos színművét hétfőn este mutatta be a győri színház elég nagy érdeklődés mellett. A szerző frivol leplezetienséggel hozza színre a bohémélet stilizált kulisszatitkait. A főhős, az ünnepelt drámaíró főjellemvonása az önimádás, aki silány hódolókkal, főkép nőcskékkel veszi magát körül és hódolói boldogok, ha kegyesen letarolja őket. A sivár helyzetrajzok a hősnek törvényes házasságában simulnak el. Ez a házasság sincs átnemesítve, inkább léha mai. szeszély, mely után, ki tudja, mit hoz a holnap. Nem tartjuk illőnek, hogy. a darab rútságait elsoroljuk. Stílusa betegesen túlfűtött — bizarrságai közt fehér holló egy-egy igazi költői fordulat. Roppant-kár, hogy annyi kedves bakfis nézte végig ezt a csúnya darabot. A főhőst (Pálfi Tibor) Forgács Sándor adta. Kuszáit szerepét jól megjátszotta és bizonyos nemes tendenciát lopott bele szerepébe. A régi szeretőt, Tóth Hermint (becéző neve Hermelinj Csige Böske játszotta oly szép igyekezettel, amilyet csak a legszebb szerepek érdemelnek. A színpadon sokszor a megrekedésig nyüzsgő társaságból csak a Logossi által személyesített dr. Plundrich gimnáziumi tanár alakját említjük meg. Ez a figura dokumentuma annak, hogy a jelen időkben milyen brutaütással lehet meglökdösni a magyar tanárt a közönségnek nagyobb hahotája, mint fölháborodása mellett. A »Hermelin« nem fogja magát soká tartani, sőt bemutatójában lejárt. A közönség egy pillanatra sem bírt felmelegedni ennél a hideg rabulisztikinál. a legtöbben fejüket csóválták, mert a darab legtöbb ötletében több a vakmerő kísérleti hang, mint a szellem. Ha ez a hang valahol tényleg elfogadott társalgási nyelv, akkor az oly partikuláris körzet, amely nem számíthat arra, hogy a színpadon annyiszor szerepeljen, ahányszor esetleg a színműírók erőltetik. Dunántúli Hírlap 1917. jan. 10. 2-3.p. 36. Színikritika Madách Imre: Az ember tragédiája című klasszkus drámájáról Az ember tragédiája. A Tartuffe, A velencei kalmár, A vasgyáros klasszikus és őrök szépségű alkotások után múlt csütörtökön, pénteken, hétfőn és kedden színre hozta s igazgató Madáchtól „Az ember tragédiáját”, melyet Pogány Béla rendezeti A műremek irodalmi, erkölcsi és művészi magas nívójáról minden képzett egyénnek van tudomása, ezért csakis az előadás méltatása lehet célunk. Általánosságban előre bocsájtjuk, hogy művészeink és művésznőink nagy lelkiismeretességgel és kiváló ambícióval készültek feladatuk megoldására, s ennek folyománya volt egyrészről a szöveg pedáns tudása, másrészről a rendezésnek a legkisebb zökkenő nélkül való keresztülvitelére, az öltözékeknek s a díszletezésnek a közönségeihez képest lehetséges megoldása. Az 317
