Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)

VÁLOGATÁS A SZÍNHÁZZAL KAPCSOLATOS FORRÁSOKBÓL; JELENTÉSEK, ISMERTETÉSEK, SZÍNIKRITIKÁK, MŰBÍRÁLATOK:

19. Beregi Oszkár, a Nemzeti Színház művésze a Rómeó és Júlia című Shakespeare-darabban nyújtott vendégjátékáról a Győri Hírlap 1905. de­cember 20-i számában megjelent méltató írás Romeo és Julia. A „lángoló szerelmes” szerepében lépett fel ma Beregi s a sablonos Rómeóktól eltérve az ő alkotó egyéniségéből kiszármazott heves vérű ifjút mutatott be. A tragédia végét is a rendestől eltérve csinálta meg. Ugyanis háromféle vége isme­retes Romeo és Júliának; ezek közül a legkevésbé elterjedt a spanyol feldolgozás, mi­kor is a végén Julia jókor ébred fel, Romeo jókor érkezik és karöltve megszöknek Ve­ronából. A másik az, hogy Julia felébredve a tetszhalálból, Rómeót holtan találja már, - így játsszák rendesen; végre a harmadik, hogy Julia felébredve Rómeót még életben, de már a halállal vívódva találja s még van köztük beszéd s csak mikor Romeo már meg­hal a méreg hatása alatt, akkor döfi át szívét Julia. Ezt az utóbbit választotta ma Beregi, természetesen alkalma is nyílt a mérget vett Rómeóban — mikor t. i. Júliát felemelkedni látja — a rémület , a kétségbeesés olyan játékát Színre vinni, hogy a közönséget elte­kintve a szokadantól alakító erejének hatalmával még az utolsó pillanatban is megráz­za, Júliát Czikó Irén játszotta a darab elején Színtelenül, ellenben az erkély-jelenettől kezdve szépen, jól; kár, hogy beszéde gyakran az érthetedenségig halk volt és ez a sut­togás a győri színpadon, kivált ha a színész pl. a harmadik kulisszánál beszél, éppen nem érthető meg. A színház alaposan megtelt és a szereplőket, természetesen első he­lyen a vendégművészt számtalanszor hívták és tapsolták. Cikó Irénnek ma is nyújtot­tak fel virágkosarat. Ember tragédiája Beregivel. Mezei Béla igazgató távirati kérelmére Somló Sándor, a nemzeti színház igazgatója megengedte, hogy kitűnő művésze ezt az egész hetet Győ­rött töltse, miáltal közönségünk a magyar klasszikus irodalom örök becsű művében gyönyörködhetik. Nevezetesen pénteken és szombaton „Az ember tragédiája” kerül színre. Csütörtökön ugyancsak Beregi Oszkárral II. Rákóczi Ferenc fogsága” történeti drámát játsszák. Győri Hírlap 1905. december 20. 4. oldal 295. szám 20. Ismeretlen költő humoros verse a tavaszi szezon következő heti mű­soráról a Győri Hírlap 1906. szeptember 23-i számában A jövő hét műsora A jövő hét szép műsoráról Regéljen vígan a rege, A jövő héten mosolygós lesz A színpad festett kék ege, A jövő héten végtelen lesz A színházban az élvezet, A jövő héten tán megérem, Hogy egy színésznő megszeret. 296

Next

/
Thumbnails
Contents