Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)
VÁLOGATÁS A SZÍNHÁZZAL KAPCSOLATOS FORRÁSOKBÓL; JELENTÉSEK, ISMERTETÉSEK, SZÍNIKRITIKÁK, MŰBÍRÁLATOK:
18. Beregi Oszkár, a Nemzeti Színház népszerű művésze a Hamlet címszerepében lépett fel a Városi Színházban, amiről a Győri Hírlap 1905. március 19-i számában részletes méltatást tettek közzé Hamlet. Beregi Oszkár második vendégjátéka az idei szezon legzsúfoltabb háza előtt. A felfogás, mellyel ezt a sokat vitatott alakot Beregi megjátszotta, eredeti, igazabb, vérből és hústól való emberibb valami az eddigi Hamleteknél; természetes viselkedés, melyet a királyfi lélekállapota szül, érzelmes és értelmes beszéd, nem pedig a koravén ifjú fagyos és émelygős tépelődése; hevesség, mely a vérmérsékletnek és a helyzetnek megfelel; szabad mozgás, nem sablonos átöröklött pózok; ezekben talán összefoglaltuk mindazt, ami Beregi művészi modorban kreált verisztikus848 Hamletját jellemzi. Hogy azután ezt mind a művész minő erővel, művészettel és igazsággal dolgozta ki a legkisebb szcénáig:849 azt mindenki gondolhatja. Volt is hatás, de óriási. Egyik-másik felvonás után 8—9-szer hívták a lámpák elé Beregit. Partnere ma is Poór Lili volt s szívesen konstatálhatjuk, hogy ma szerencsés estéje volt, mert egyrészt szerepe hálásabb és neki valóbb volt; másrészt Oféliáját annyi természetes bájjal, egyszerűséggel ruházta fel, amennyi természeti előnyeiből bőven kitelik. Természetes, hogy nem a befejezett, tökéletesen biztos művésznő áll előttünk, de mindenesetre sok és szép reményekre jogosító igazi kezdő, akinek épen e minősége fellépteinek sikerét becsesebbé, ambícióját érdem teljessé teszi; mindehhez még hozzájárul a kisasszony rendkívül megnyerő megjelenése és — nagy fiatalsága, amik együttvéve jövő sikereit biztosítják. Claudius királyt Németh adta. A legnehezebb szerepek Hamlet mellett Laertes és Polonius, mint akik a királyfi sorsára anyján kívül legtöbb befolyással vannak s így megjátszásuk az egész előadás szintjének a szempontjából roppant fontos. Elmondhatjuk, hogy úgy Szabó (Laertes) mint Beczkói (Polonius) nem akarva összehasonlításokat tenni, mert mindkettő kiforrott színészegyéniség, méltón kapták azt a sok tapsot, mely a vendégművész mellett nekik is szólott. Peterdiné-nek (Gertrud királynő) voltak nagyon szépen sikerült jelenetei. Halassi mint Szin ész király igen értelmes s igaz szavakkal festette a nagy költő örök igaz gondolatait a színjátszásról. Remete (Horatio) elfogadhatóan játszott. Győri Hírlap 1905. március 19. 8. oldal 68. szám 848 Verismo: olasz irodalmi irányzat a 19. sz. harmadik harmadában. A pozitivizmus hatása alatt állt, s a naturalizmus egyik válfajának tekinthető. Elveit először De Sanctis és Settembrini fogalmazta meg, s Capuana dolgozta ki. Legjelentősebb alkotói, Verga, Capuana, De Roberto az iszonyú körülmények között élő olasz parasztság sorsát ábrázolták. Később azonban az irán3'zat igazságkeresése egyre inkább jelszószerűvé és üres stilizáltsággá vált. A naturalisztíkus törekvések gyűjtőneve. Eredetileg a naturalizmus egyik válfaja volt a 19. század második felében. Alapjait Luigi Capuanadolgozta ki. A verista művek eredetileg a szegény sorban élő olasz parasztok életét mutatták be, mellőzve minden idealizálást, minden elvont, romantikus képzelgést. 849 Jelentése: feltűnő botrányos jelenet, színházi jelenet. 295