Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)
VÁLOGATÁS A SZÍNHÁZZAL KAPCSOLATOS FORRÁSOKBÓL; JELENTÉSEK, ISMERTETÉSEK, SZÍNIKRITIKÁK, MŰBÍRÁLATOK:
Kell-e, s milyen legyen az új színház? Az I. kérdést, — a színház építésének szükségességét illetőleg bővebben kiterjeszkednünk nem szükséges, elé utalnunk az lelkesedésre, mellyel az új színház építése tárgyában a tekintetes Közgyűléshez beadott indítvány fogadtatott, az alkalommal kifejtett, Győr város reputatióját, a színészet kulturális missióját, városunk lakosságának intelligenciáját, de különösen városunk polgárságának és lakosságának életbiztonságát érintő okokra, melyek a szó teljes értelmében égető és elodázatlan szükségessé teszik Győr városában egy új színház építését. A II. kérdést illetőleg figyelembe kellett venni városunk lakosságát és színházlátogató közönségünk napról-napra növekvő nagyságát s összehasonlítást téve vidéki nagyobb városaink viszonyaival s társvárosainkban már meglevő, az újabb igényeknek megfelelő színházak méreteivel s meghallgatni a kontinens ez idő szerint a színházépítés terén legkiválóbb s talán egyedül álló szakértő — s felkérésünkre a legnagyobb szívességgel rendelkezésünkre álló Fellner és Helmer műépítész cég véleményét. — Győr városának elég leend egy 900—950 személyt befogadó méretekkel bíró színház létesítése, melynek tervezési, építési, berendezési, úgynevezett „kulcsátadási”, színházépítési nyelven „előadás készenléti” összes költségei épen Fellner és Helmer műépítész cég előirányzata szerint, kezeskedve ez összeg betartása iránt 56000 koronát tennének ki. A színház helye: a Rákóczi-tér. III. kérdés az új színház hova építésének kérdése ugyancsak erős megfontolás tárgyát képezte. E tekintetben a bizottság tisztában van azzal, hogy azon a helyen, hol a mostani színház állott, tekintettel a hely és ártér voltára az új színház egyáltalán nem volna emelhető, — de tisztában van a bizottság avval is, hogy házak kisajátításával járó óriási költségek miatt más helyen, mint város tulajdonát képezőn, színház építhető nem volna, — sőt még a város pénzügyi viszonyait tekintve, a bizottság különös gondot fordított arra is, hogy a színház a város tulajdonát képező területen is oly helyre építtessék, mely egyáltalán értékesítés alá soha nem jöhet s így a város még elmaradt haszonból se fosztassék meg. Ezeket szem előtt tartva a bizottság az új színház helyét a vásártéren a Czuczor Gergely utca torkolatával szemben a városház vonalában véli legalkalmasabbnak, mert ezen tér már eredetileg disz-kertnek (parknak) van tervezve s úgy az soha értékesíthető nem lévén, a telek megszerzése a városnak áldozatába egyáltalában nem kerül, sőt ezen monumentális culturépület a létesítendő disz-kert emelésére fog szolgálni. De eltekintve ezen pénzügyet érdeklő okoktól, a bizottság ezen helyet azon okból is legalkalmasabbnak tartja, mert ez városunk központját képezi, mintegy gyújtpontot képez Új-, Nádor-, Ferenc- és belváros városrészek között s még inkább azzá leend Révfalu községnek máris közel jövőben kilátásba helyezett városunkhoz való csatolásakor. 288
