Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)

VÁLOGATÁS A SZÍNHÁZZAL KAPCSOLATOS FORRÁSOKBÓL; JELENTÉSEK, ISMERTETÉSEK, SZÍNIKRITIKÁK, MŰBÍRÁLATOK:

A színház terv. A magyar ipar kizárólagossága az építésnél.

IV. A színház tervezését és annak építését érintő kérdések nehéz kérdésekként jelentkeztek a bizottság előtt, mert a bizottság egészében s annak minden egyes tagja előtt a hazafiság kérdése lebegett s éppen ezért a bizottság mindenekelőtt kijelenti, hogy az építkezés kivitelénél s annak minden egyes munkálatainál feltédenül minden tekintetben az új színház utolsó szegéig kizárólag a magyar ipart kívánja és követeli igénybe venni, hogy az új színház a magyar ipar előrehaladottságát, annak diadalát hirdesse s a város által hozott nagy áldozat fillérjei idegenbe ne kerüljenek.

De a színház tervezése és az építés vezetése tekintetében a bizottság azon javaslatot terjeszti elő, hogy az minden pályázat kiírása nélkül a színházépítés terén kiváló s lehet mondani egyedül a szakértőként jelentkező Fellner és Helmer műépítész cégre bízassák.

Távol áll a bizottságtól, hogy építő művészeink idevonatkozó képességét kétségbe vonja, de viszont el kell ismernünk, hogy a színházépítés különös gyakorlatot igényel, amelyek csak számos kisebb-nagyobb színház építések folytán voltak elsajátíthatók s el kell ismernünk, hogy egy új színháznak bármely tekintetben elhibázott volta többé helyre nem hozható.

Elismeréssel kell adóznunk hazai műépítészeink iránt, de viszont el kell ismernünk, hogy oly gyakorlatuk, tapasztalatuk a színházépítés terén, mint az egész kontinensen máris 70—80 színházat építő Fellner és Helmer műépítész cégnek, nem lehet. Hiszen köztudomású, hogy Wienben is csak azok a színházak felelnek meg minden tekintetben az igényeknek, a melyeket ezen cég tervezett, s a melynek építését ezen cég vezette.

De azt hiszi a bizottság, hogy Győr városa nem követ el hazafiatlanságot, ha ezen új színház tervezését Fellner és Helmer műépítész cégre bízza, mert hiszen a budapesti vígszínházát, pozsonyi és kecskeméti városi, nagyváradi Szigligeti s még több városunk színházait ezen cég tervezte s azt hisszük a nagy művészetére ugyancsak büszke nagy Német birodalom városai sem követtek el hazafiadanságot, a midőn színházaik tervezését Fellner és Helmer műépítész cégre biz ták, mert ezen nevezett műépítész cég kizárólag a színház építés terén mint kizárólag elismert tekintély érvényesült.

A színház építésének szükségessége, a létesítés költségei összegének meghatározása, az új színház helyének s az építés tervezésének kérdései után eminenter előtérbe vonulnak V. VI. és VII. pontban foglalt a befektetendő tőke előteremtésére, az évi szükséglet mennyiségére s ezek fedezésére irányuló kérdések.

Az építés költsége. Bálint Mihály, Bősze Imre, Bisinger és a takarékpénztárak.

A kérdésben foglaltak szerint az új színház végleges létesítése összesen 560 000 koronába kerül.

289