Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)
VÁLOGATÁS A SZÍNHÁZZAL KAPCSOLATOS FORRÁSOKBÓL; JELENTÉSEK, ISMERTETÉSEK, SZÍNIKRITIKÁK, MŰBÍRÁLATOK:
össze-vissza tákolt tűzveszélyes épülettel s így városunk reputációja megköveteli, hogy mi is méltó templomot építsünk a nemzeti kultúrának. De ezen ódon összetákolt épület befogadási képessége is teljesen elégtelen arra, hogy egy színigazgató a kor igényeinek megfelelő társulatot szervezhessen. A jelenlegi színháznak 20 páholya, 153 támlás és zártszéke, állóhelyei és karzata csakis 597 embert fogadhatnak be s így ezen színház jövedelme a legjobb esetben 680 korona lehet. Köztudomású s természetes, hogy minden nap nem számíthat az igazgató arra, hogy színháza időnkint telik meg s ekképp látja csak jövedelmét biztosítva. Nos tehát a mi ódon színházunknak időközönkénti zsúfoltsága sem képes oly jövedelmet hajtani, hogy ezekre az igazgató biztos számítását alapíthatná s kiadását födőzhetné. Ezzel szemben látjuk, hogy szék fővárosunkban a színházak szaporodnak, a vidéki nagyobb, sőt városunknál kisebb városok is állandó díszes színházakkal bírnak s hogy ebből folyólag a művészek jobbjai oda szerződnek, ahol a színház nagyságánál fogva nagyobb díjazást nyerhetnek s az igazgató is csak ott fizetheti meg ezen nagyobb díjakat, a hol jövedelmező színháza van. A mai viszonyok szerint egy jó társulatnak költségei havonként 12-14 ezer koronára rúgnak, ezen nagy költséget pedig olyan színház, mint a mostani, egyáltalán nem bírja meg, s ekképp rövid idő alatt be fog következni azon szomorú állapot, hogy a kulturális eszmékért lelkesülő, a színművészetért rajongó győri közönség részére igényeinek megfelelő társulatot előállítani, szervezni leheteden le end. Eltekintve ezen körülményektől, a színház építése a szó teljes értelmében égető szükség, mert a mostaniban közönségünk, polgártársaink, hozzátartozóink élete, egészsége a legnagyobb mérvben veszélyeztetve van s csakis az Isteni gondviselés őrizte meg városunkat eddig is arról, hogy egy nagy katasztrófa be nem következett. Korhadt, penészes, az árvizektől megromlott faalkotmányból áll az egész színház, annak néző és színtere, rothadt faalkotmány annak minden lépcsője, oszlopa. Az össze, vissza toldásokkal a bejáratok szűkek, úgy, hogy tűzvész, vagy csak vak lárma esetén a menekülésnek lehetősége ki van zárva. Már maga ezen egyedüli körülmény sürgősen indokolja e színház építését s nem vehetjük magunkra a felelősséget azon veszélyért, amely ezen színház építésének elodázásából polgártársainkra háramolhatik s nem szabad engednünk, hogy városunkat saját mulasztásából szűk keblűségéből beláthatatlan gyászos szerencsédenség érhesse. Győri Hírlap 1902. november 25. 270. szám 2—3. 282
