Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)

VÁLOGATÁS A SZÍNHÁZZAL KAPCSOLATOS FORRÁSOKBÓL; JELENTÉSEK, ISMERTETÉSEK, SZÍNIKRITIKÁK, MŰBÍRÁLATOK:

Az emlékoszlop alján arany betűkkel a következő sírvers olvasható:

Nem határkő itt az emlék,

Közönséged változott csak,

Föld helyett az ég adózik,

Fejedelmi humorodnak.

A síremléket szombaton leplezték le, nagy közönség jelenlétében. Délután 3 órakor már sűrű néptömeg lepte el a sir környékét, a temetőhöz vezető úton pedig még mindig hullámzott a közönség. Ember ember hátán tolongott, mikor Mandl Vilmos dr. a szoborbizottság elnöke előlépett és elmondta beszédét, majd Avarffy ügyvéd tartott hatásos beszédet, László Gyula,840 az aradi színtársulat tagja pedig elszavalta Faragó Rezső következő költeményét:

Örök tanyává épült át a fészek,

S lakója mégis újra útra kél;

Hogy ideje le tellett a színésznek, Barátot, nézőtért, hazát cserél. Ábrándjaink felhője szétenyészett Bokrétás, víg házszentelő után,

Jövünk, megyünk — az állandó színészet A temetőn született meg csupán.

Bizony, pajtások, vagytok egynéhányan Kik itt várjátok a nyarat, telet.

A kiknek itt, e kő-lakott hazában A legutolsó állomása lett.

Hogy batyuját kötözgeti az útra És széjjelnéz magán a kósza nép,

Év-év után, siratva látja újra,

Hogy egy megint nem költözik odébb.

A másvilági, csontos, néma gárda Egy emberét födöd, te sima kő!

Míg egy ország a kaczagásra várta, Fáradtan, itt tért megpihenni ő.

840 László Gyula született Szegeden 1869. aug. 27-én, halálának pontos időpontja nem ismert, színész, rendező. 1885-ben tűnt fel Nagy Vince Szeged—nagyváradi társulatában. 1886-ban Ditróival, 1887-ben ismét Nagy Vincével Szabadkán játszott. 1888-ban Hatvanival, 1889-ben Egrivel (mindkettővel Miskolcon) járt. 1890 telén Egri Kálmán társulatával Zomborban, 1891. ápr. közepétől Szathmáryval kisebb helységekben állomásoztak. 1891 telétől 1897-ig Szegeden szerepelt. Ekkor balesetet szenvedett. 1900— 1902 között Aradon Leszkaynál volt, 1902 telén visszaszerződött Szegedre Janovicshoz, aki 1905 telén Kolozsvárra hívta, ahol László Gyula 1911-ig szerepelt. 1911-1917 között kisebb társulatokban játszott. 1917—1938 között a debreceni színház rendezője volt. Főbb szerepei: Cyrano de Bergerac (Rostand); Bannay Gerő (Szigeti J.: Rang és mód); Mercurio (Sh.: Rómeó és Júlia).

279