Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)

VÁLOGATÁS A SZÍNHÁZZAL KAPCSOLATOS FORRÁSOKBÓL; JELENTÉSEK, ISMERTETÉSEK, SZÍNIKRITIKÁK, MŰBÍRÁLATOK:

A közönség változó pártfogása mellett húzta ki a saisont Latabár társulata virágvasárnapig s april799 3-án tartotta az utolsó előadást a Próféta ez. színművel. Latabár Pécsett és B.-Füredet is megkapván, hogy egész évre biztosítva legyen, a jövő idényre, a városi tanácshoz apr. 2 án beterjesztett folyamodásában, kérte a győri színházat is. Már megelőzőleg márcz. 22 —én Kaczinszky János kolozsvári igazgató is folyamodott a színházért, kénytelen lévén a beállott építkezések miatt Kolozsvárról távozni. Folyamodásában felhozza, hogy a közönség egyhangú véleménye szerint a Kolozsvárott működött társulatok között az övé volt a legjobb; oly ruhatára, könyvtára van, mely a leggazdagabb s legfényesebb a nemzeti színházé után és operákat (Kunok, Mártha, Hunyadi László, Ilka, Maria dr. Rohan, Fekete dominó, Bűvös vadász, melyeket Kolozsvárott már előadott, de a győri színházban még nem (?) láttak s a Profétához készül) is fog előadni. Azonban a tanács mégis Ecker János színházi felügyelő és Lehner alkapitány ajánlatára Latabárnak adta a színházat, oly kikötéssel, hogy lehetőleg operákat is adjon elő, mint a szerződés is kiköti. A szerződés 4-ik pontja pedig figyelmezteti Latabárt az V. kormánylap 28. szakaszára, mely a színészek erkölcseire vonatkozik. Az 5-ik pont pedig Így szól: „A színpadon és teremben a dohányzás szabad nem lévén, ez mind a próbák- avagy betanulásnál, mind az előadások alatt az illető színészi tagoknak is pontosan tilalmas marad s a színigazgató olyas visszaélések korlátozásával felelet terhe alatt fog tartozni s a színpadról színész-társasághoz nem tartozókat leparancsolni szoros kötelességében álland.” A 11 -ik pont pedig így hangzik: „Minden előadandó színdarabokat bírálás végett a színigazgató úr sz illető bírálónak, Ecker János úrnak előre egy héttel bejelenteni köteles lesezn, úgy a színlapokat is, mielőtt kinyomattatnak, aláírás végett Ecker urnák átküldeni.”

A színház ekkor állott 18 páholyból, 54 zártszékből, 22 behúzott pádból, karzatból, színházi iroda-, két öltözőszoba- s egy ruhatárból. Az igazgató fizette a tűzbiztosítást, 65 frtot s előadásonként a frtot. A színházi javítások terhe a várost illette. A német színtársulat ismét Kottaun igazgató vezetése alatt működött apr. 12-től szept. 6-ig, részint a színházban, részint az arénában tartva előadásait. Jól rendezett társulat volt, 17 tagból álló zenekarral, s ugyanannyi tagból álló énekkarral. Operai előadásai látogatottak voltak.

Az 1852/53-iki magyar idényt Latabár Endre társulata okt. 2-án nyitotta meg a „Titkos ügyvivő” ez. darabbal, a melyben Csercser Natália, Gyulai és Berzsenyi tűntek ki. A társulatban volt Prielle Kornélia is (ekkor Hidassiné), a ki azonban bár november óta volt a színtársulatnál, csak január hónapban lépett fel. A társulat tagjai között volt a tavaliakon kívül Hetényi Gyula, Kopócsiné Navarra Anna, Szőllősi Szabó Lajos tánezmester, Szőllősi Piroska és Rózsa tánezosnők. A társulat jól volt szervezve, az előadások egybevágók voltak, s megtörtént pl. okt. 4-én a Felség neve napján adott díszelőadás alkalmával (Férjem kószál vígj.), hogy előadás végén az összes játszókat kitapsolták.800 A közönség szépen pártolta a társulatot, mely január végéig maradt Győrött; az utolsó két előadásban vendégszerepeit Lendvay Márton (Garrick Bris-TM Április.

800 Színpadra tapsolták.

254