Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)
VÁLOGATÁS A SZÍNHÁZZAL KAPCSOLATOS FORRÁSOKBÓL; JELENTÉSEK, ISMERTETÉSEK, SZÍNIKRITIKÁK, MŰBÍRÁLATOK:
tóiban és Don Caesar de Bazan), a saison elején pedig Kovácsics Liszka, ez azonban úgy látszik siker nélkül, csak egyszer lépett fel okt. 21-én, A pesti pajkos jurista ez. darabban. Latabár operai előadásokat nem tartott, bár a szerződés szerint kellett volna s azonkívül rendetlenségek is fordultak elő a társulatnál a tagok fizetését illetőleg, a mi az előadások sikerére is befolyt.801 Latabár most két téli időszakra kérte a győri színházat. Lehner alkapitány márcz. 18-án kelt jelentésében elmondja, hogy a tanács megbízásából megkérdezett „több helybeli szinészetet pártoló egyént”, a ki ajánlották Latabár kérésének teljesítését. Mert bár nem teljesítette is a lefolyt időben ígéretét s a színpadon rendetlenségek is fordultak elő, de a társulat általában kielégítette az igényeket; azonban ki kell kötni, hogy tartsa meg a mit ígért s ha színpadi rendetlenségek fordulnak elő, „helyrehozása poüczionalis802 eljárásnak fog tekintetni”. Márczius 6-án a társulat befejezte a működését. KOLTAI VIRGIL: i. m. 28-31. p. 2. Egykori tudósítás Hidassi Elek magyar színtársulatának 1859/60. évi fellépéseiről A német társulatnak Siege I. igazgatása alatt, ismét szép saisonja volt; a magyar társulat Hidassi Elek igazgatása alatt jött Győrbe a téli időszakra s újra megkedveltette a színházat. Hidassi egy év alatt szépen haladt és felcsapott igazgatónak, megnyerte a győri színházat, a mi az előzmények után majdnem hihetetlennek látszik és erős társulatot állított össze. Személyzete 23 férfiból, 18 nőből és két gyermekszereplőből állott, akinek egyike volt Kölesi Lujza.803 A férfiak között voltak: Boér János, Gárdonyi Antal, Lászi Vilmos tehetséges fiatal komikus, Lukácsi István, Szigeti Imre, József öccse, kiváló drámai színész, Tamási József, — ki ekkor még nehezen gondolta, hogy a kis Lujzából lesz az ő színpadi párja, — érczes, férfias hanggal és remekül jellemző játékkal felülmúlhatatlan népszínmű-énekes; versenytársa volt a közönség előtt Zeyk Elemér kiválóan szép alakú s rokonszenves hősszerelmes. A nők közül itt volt drámai hősnőként a „szép Szabóné”, Szőllősi Nina804, bár gyenge, de kellemes hangú énekesnő, egy-801 Befolyással volt. 802 Rendőri. 803 A későbbi Blaha Lujza. 804 Szőllősy Nina, Szőllősi (Kecskemét, 1843. május 29. - Balatonfüred, 1861. február 20.) színésznő, írónő. Édesapja Szőllősy Mihály igazgató, színész volt, akinek társulatában már gyermekkorában fellépett. Édesanyja Tamási Júlia. Az 1850-es évek végén mint népszínműénekesnő a miskolci, veszprémi, győri és soproni közönségnek volt kedvence. Balatonfüreden gyakorta fellépett Latabár Endre társulatában. A Hölgyfutár 1857. november 16-ai száma a következőképpen jellemzi: „Szép tehetségű színésznő — ki a vígjátékokban oly kedves jelenség”. Apja drámai szerepekben szerette volna látni, azonban hangjának nem volt átütő ereje. Operettekben és népszínűvekben viszont kiválóan érvényesült alkata és tehetsége. Színpadi jutalomjátéka 1860. március 31.-én Győrött volt a Cserny György (Mátray — Róthkrepf G. - Balog I.) című drámában.A költészet terén is szép haladást tett. Meghalt 1861. február 20-án, Balatonfüreden tüdővészben. Eltemették február 22-én Arács községben. Sírkövén ez az emlékvers van megörökítve: „A szív önnön tüzében hamvad el, Ha szenvedélye égő lángra gyűlt, így lángolál a színművészetért, S kiégett 255
