Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)
A LASSÚ FEJLŐDÉS ÉS REFORMOK ÚTJÁN
közül az operettek hegemóniája volt tapasztalható. így a Luxemburg grófja, a Sybill, a Denevér, a Cirkuszhercegnő és a Fekete Péter (Kiss Manyi583 vendégfellépésével) sorozatban volt látható. Igaz, közben egy opera is műsorra került, a Sevillai borbély.584 De ebben az időszakban már nagyon is közel dörögtek a fegyverek, s ez végül a múzsák elhallgatását eredményezte. 1944. április 13-án éjjel 11-kor bombatámadás érte Győr városát, szörnyű veszteségeket okozva.585 A következő napi társulati ülésen el is fogadták, hogy a háború nehézségei a színházi élet terén erősen mutatják hatásukat Győrött. A légiriadótól való aggódás miatt a közönség az utóbbi időben nem látogatta a színházat, ezért a kiváló együttes igazgatója, Szalay Károly a társulat ülésének jóváhagyásával úgy döntött, hogy már most kiadja a társulat tagjainak a kötelező szabadságot. A társulat el is utazott Győrből, hogy a szabadság lejárta után programszerűen Pápán vagy Gyulán folytassák előadásaikat. Ennek kissé ellentmond, hogy moziba pedig jártak a győri polgárok. Az akkori két győri mozi, az Aranykert és az Erzsébet továbbra is üzemelt. A bombázás nem sokáig tudta megzavarni Győr életét, s május végén visszatért Szalay társulata is, ahogy mondták, befejezni az évadot.586 Júniusban ez meg is történt, s az újabb állomásra költöztek, de ezt követően még két bombatámadás érte a várost, július 2-án és augusztus 9-én. Bár közel dörögtek már a fegyverek, Szalay ismét a városba jött 1944. december 23-án, hogy a karácsonyt itt ünnepelhessék meg. Az 1945. január harmadikáig tartó játékidőnésznő. Porteller Tivadar látszerész és Zavralek Mária lánya. Tanítónői oklevele megszerzése után Góth Sándornál tanulta a színészmesterséget. 1937-ben lett a Magyar Színház tagja, később a Royal Varietében lépett fel, utána az Andrássy úti Színház, majd az Új Magyar Színház szerződtette. A második világháború után játszott Debrecenben és Pécsett is, a Madách Színház tagja volt 1959-től egészen haláláig. 1936-tól filmekben is feltűnt, mely népszerűségét is megalapozta. 583 Kiss Manyi, születési nevén: Kiss Margit (Magyarlóna, 1911. március 12. Budapest, 1971. március 29.) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész. 1926-tól Kolozsvárott, 1928- tól Miskolcon, majd 1929 és 1932 között Szegeden játszott. Pályafutása kezdetén szubrett és komikai szerepeket alakított természetes játékkal, kiváló tánc- és énektudással. 1932 után egy ideig olasz artista férjével külföldi cirkuszokban lépett fel. Megunva a statisztaszerepeket a porondon, 1934-ben Budapesten debütált, de állandó szerződést egyelőre nem kapott. Pályáját a Pódium kabaréban folytatta. 1935-ben, a Király Színházban egy „beugrással” alapozta meg fővárosi hírnevét. 1938-ban a Fővárosi Operettszínház szerződtette, de játszott a Magyar Színházban, az Andrássy úti Színházban, az Erzsébetvárosi Színházban, a Márkus Park Színházban és a Vidám Színházban is. 1943-ban a Vígszínházba szerződött. Ekkor már a budapesti közönség egyik kedvence volt. A második világháború után több budapesti színházban is játszott, de csak szerepekre szerződött - kényszerből, mert politikailag nem kívánt személy lett: valaki látta a fronton katonáknak énekelni. 1954-ben a Madách Színház szerződtette, ahol felfigyeltek drámai tehetségére, és megkapta a Kurázsi mama főszerepét. „Ettől kezdve szerepköre kibővült: a sokszor groteszk, tragikomikus színekkel jellemzett vígjátéki alakok mellett a drámai művek tragikus hőseit is eszköztelen játékkal, átütő erővel, hitelesen formálta meg.” Sok pályatársa csodálta átváltozó képessége miatt, percek alatt képes volt felvenni a szerepe szerinti figurát. A Madách színházi szerződés véget vetett mellőzésének és az állami kitüntetések is „megtalálták”. 1954-ben Jászai Mari-díjat, 1957-ben Kossuth-díjat kapott, 1962-ben érdemes, 1964-ben pedig kiváló művészi címmel tüntették ki. Pályatársai csak az utolsó napokban értesültek halálos betegségéről. 584 Győri Nemzeti Hírlap 1944. febr. 12. 4. 585 Győri Nemzeti Hírlap 1944. ápr. 22. 1. 586 Győri Nemzeti Hírlap 1944. máj. 27. 4. 178
